Te kinek képzelted el magad? 

Nem tudom, Te hogy vagy vele, de én nem emlékszem olyan időszakra kiskoromból, mikor ne lett volna egy „sztorim.” Ez szerintem egészen 14-15 éves koromig tartott, tehát bőven  elnyúlt a tinis éveimbe, mikor már semmiképp nem voltam „kisgyerek”.

Sztori alatt egy történetet értek, melybe beleképzeled magad és teljesen azonosulsz a világával.

 
 

Természetesen a legtöbb történet filmekből meg könyvekből jön. Én azzal a generációval nőttem fel, akik sorban álltak a Harry Potter kötetekért a könyvesboltokban. Ennek köszönhetően még 6. osztályos délutánjaim között is voltak olyanok, mikor a kertben rohangáltam a „varázspálcámmal” (azaz egy kecses kis faággal) “Expecto patronum!-ot” kiabálva.

Harry-éken kívül minden nagy filmes univerzum megragadta a fantáziám… (Volt egy pár, hiszen amíg a többiek számítógépes játékokat nyomtak én filmeket néztem.) Gyűrűk ura, Star Wars, Batman, Marvel-filmek, Star Trek… (Jójó, tudom hogy nagyon fiús, de a romantikusakat nem merem bevallani…)

Szóval ezeknek a történeknek köszönhetően kialakult egy „sztorim,” azaz az a mód, ahogy terveztem a jövőmet. Persze ez ilyen félig tudat alatti-feletti dolog volt.

Tudom, hogy bonyolulultan hangzik, de tuti, hogy nektek is van ilyeneket. Ez alapján keresel veszélyes/jól fizető/nagy státusszal bíró munkát, ennek köszönhetően vonzódsz bizonyos fajta személyiségtípusokhoz, e miatt kezdesz el sportolni/zenélni/egy új hobbit űzni.

Én például magamat így képzeltem el: „hősnek vagy valami különleges képességgel születtem de vállalom a nagy felelősséget (utána persze megmentem a világot), volt valami nagy tragédia az életemben, teljesen szerény de mellette nagyon kemény vagyok, a „hercegnő” szerelmemet elrabolja a főgonosz, akitől nekem kell megmenteni (valószínűleg túl sok volt a népmese), ja és a nagy kalandok után visszavonulva, nyugodtan élem a mindennapjaimat. (Jó közhelyesen hangzik.)

A legtöbb ilyen „fantáziálgatásaim” ilyen sztorik körül zajlottak, és tök érdekes, hogy pl. ezért mindig a ,”jókislány”-típusú csajokhoz vonzódtam. Valószínűleg sokáig ezért is akartam rendőr vagy katona lenni, mert a felelősség is tetszett, ami az egyenruhával jár.

Persze aztán változtak a dolgok, de mindig, amikor belegondolok ledöbbent, hogy ez mennyire kihatással lehet az életünkre. Nem feltétlenül mondjuk a Harry Potter többszöri elolvasására gondolok, hanem a sok különböző hatástól, amik a filmek, könyvek, sorozatok és videójátékok által érnek minket.

Most Te jössz, te kinek képzelted el magad?

fotó: Pinterest

#nemkoronavírus
A MyMirrornál az induláskor úgy döntöttünk, hogy szórakoztatni fogunk. Azóta a világunk kifordult sarkaiból és tudjuk, hogy a vírus okozta sebek nehezen gyógyulnak majd. A mi küldetésünk azonban nem változott.
Most is megpróbáljuk a bezártságunkat vidámabbá, elviselhetőbbé tenni. Ezért azokat a tartalmakat amelyek nem tartalmaznak információt a koronavírusról #nemkoronavírus jelöléssel látjuk el annak érdekében, hogy azokat, akik kerülik a vírussal kapcsolatos tartalmakat így is megnyugtassuk, hogy abban a cikkben nincs szó erről. Együtt túl leszünk ezen az időszakon! 

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here