Manapság – bármennyire is morbidnak hat ez a megállapítás – már a temetkezést is a környezetszennyező tevékenységek közé sorolhatjuk. Hiszen nem csak a hagyományos, de a krematóriumi temetés során is toxikus anyagok szabadulnak fel, arról nem is beszélve, hogy a temetők rengeteg termőföldet foglalnak el, egyes emlékparkok rendezéséhez pedig nagy mennyiségű vizet és gyomirtót használnak fel.
Erre a “problémára” lehet megoldás két olasz designer Capsula Mundi projektje. Az elgondolás szerint az elhunyt személy földi maradványai nem koporsóba vagy urnába kerülnek, hanem egy hatalmas, tojás alakú, rövid időn belül lebomló földlabdába. A temetés végén egy fát ültetnek a megboldogult “kapszulája” fölé, aki előbb-utóbb komposzt lesz, és hasznos tápanyagokkal táplálja a fát.
Annak ellenére, hogy a “kapszulás temetés” jóval olcsóbb a hagyományosnál, számos országban ez a fajta természetes temetkezés nem legális. Így annak a környezettudatos embernek, aki halála után egy fa termőföldjeként kíván tovább élni, még egy kicsit várnia kell, amíg megszületik a Capsula Mundit engedélyező törvény.
