Egy tudós nő, aki tényleg ott van ma is az égben – Marie Curie előtt tisztelgünk

Kelet-európai volt, nő, és még a pénz sem vetette fel… Marie Curie minderre fittyet hányva írta be magát a tudomány történetébe.

Bár nemesi családban született, és a szülei tanult és megbecsült emberek voltak Varsóban, a kis Marie élete mégsem indult zökkenőmentesen. Mindössze tíz éves volt, amikor a nővére meghalt, két évvel később pedig édesanyjának is örök búcsút kellett intenie. Nem csoda, ha elfordult a vallástól, és inkább a tudománnyal kezdett foglalkozni.

Miután elvégezte a középiskolát, esélytelen volt, hogy hazájában nőként továbbtanuljon. Nevelőnőként összekuporgatott némi pénzt, majd egyenesen Párizs felé vette az irányt. Több évnyi nélkülözés után sikeresen végzett egyetemi tanulmányaival. Itt találkozott Pierre Curie főiskolai oktatóval is, a közös természettudományi érdeklődésből pedig szép lassan szerelem szövődött.

Külön érdekesség, hogy spórolt pénzükből biciklit vettek, amivel aztán elindultak nászútjukra. A mézeshetek után azonban rögtön munkához láttak: Marie a frissen felfedezett uránsugárzást tanulmányozta, tőle származik a radioaktivitás fogalma is.

A boldog házasélet mellé Curie olyan tudományos sikereket tudhatott magáénak, amiket más nő akkoriban meg sem közelíthetett. 1903-ban Becquerellel, az uránsugárzás felfedezőjével közösen átvehette fizikai Nobel-díjért járó kitüntetést. Azaz csak átvehette volna, de helyette férje ment el, és tartott nevében előadást.

A kutatásban itt távolról sem állt meg, inkább kiegészítette a periódusos rendszert még két elemmel: a rádiummal és a polóniummal. Utóbbit egyébként hazája, Lengyelország tiszteletére nevezte el így (angolul Lengyelország Poland). Ez elég is volt egy 2. Nobel-díjhoz, amit 1911-ben vehetett át. Ez már csak azért is egyedülálló, mert azóta sem akadt még példa arra, hogy egy tudós két különböző területen is elnyerte volna a díjat. Nem mellesleg gyermekivel is kiváló munkát végzett: lánya, Iréne szintén Nobel-díjas kémikus lett.

De ne szaladjunk ennyire előre az időben! Curie-nek munkája mellett még két kislányukat is nevelnie kellett, Iréne-t és Éve-t. Nem könnyítette meg a dolgát az sem, hogy 1906-ban férjét halálra gázolta egy lovas kocsi. A gyászra túl sok ideje nem maradt, hamar átvette férje helyét a méltán híres Sorbonne-on, ezzel ő lett az egyetem első női oktatója.

A tanítás mellett azonban a kutatásainak is szeretett volna még több időt áldozni, ezért gondolt egyet, és megalapította a Rádium Intézetet. Az első világháború alatt sem tétlenkedett: megszervezte a francia katonai egészségügy röntgenhálózatát, önként járta a kórházakat röntgenkocsijával.

Sajnos a munkája egyben a végzete is lett. Mivel a radioaktivitás kutatása még gyerekcipőben járt, Curie semmiféle védőfelszerelést nem viselt kutatásai során. 1934-ben csontvelőrákban halt meg. Jegyzetei még mai is olyan radioakítvak, hogy ólommal bélelt dobozokban tárolják.

Szerencsére Marie Curie emlékezete egyáltalán nem merült feledésbe. Tudományos intézetek, egy párizsi metróállomás, sőt még egy kisbolygó is viseli a nevét. Hazájában 2011-ben minden idők legnagyobb lengyel személyiségének szavazták meg.

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here