Egypercesek – Jó élni

Amikor reggel felébredek, elmosolyodom. Mert élek, vagyok. Már nem gondolok világmegváltásra, nem akarok embereket megítélni. Tudom, hogy nem javíthatok más hibáin, hiszen az ő útjukat én nem járhatom végig. Elfelejtem, ki szép, ki csúnya, ki kövér, ki vézna, csak érezni akarom, hogy jó élni.
Látni akarom a poros ablakot, a bosszantó legyet, a hangyákat, amik megtámadták a tegnap este elejtett morzsát. Már nincs szükségem állandó bizonygatásra, mert megtanultam, hogy felesleges. Élek, levegőt veszek, és a tükörből visszanéző arcot is lassan felismerem. Talán nem sima, nem feszes már, mégis én vagyok minden fintorban, szarkalábban, és le nem mosott szemfestékben. Ha szeretem, ha nem. Élni akarok, és szeretni azt, akivé lettem az észrevétlenül múló évek folyamán.

fotó: Pinterest

 
 
Imre Hilda
Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here