Gengszter mesék: Az utód II. rész

Gólya órák óta ült a Rákóczi téren sakkozó öregek mellett, és áhítattal bámulta a táblákon mozgatott figurák sorsát. Vonzotta az ész játék, a taktika, az ellenfél gondolataiban való olvasás. Sokszor képzelte saját magát a táblára, amint egyszerű parasztként üt le bástyát, lovat, vagy akár királynőt. Csak a győzelem iránti vágy hajtotta.

Sanyi bácsi, akit a többi öreg úgy jellemzett, hogy “A Koponya”, néha maga mellé ültette a fiút és elmagyarázta neki, hogyan kell csali lépéseket kitenni az ellenfélnek, megtévesztve ezáltal, s győzelemre vinni egy elveszettnek hitt partit.

 
 

Gólya előszeretettel használta a tanultakat a napi életben, mint ahogy ezt a mai estére is eltervezte.
Délután még focizott a többiekkel a tér betonpályáján, ahol becenevéhez híven, hosszú gólya lábaival, minden labdát elért, bárkit felrúgott, aki el akart futni mellette, majd elindult a megbeszélt találkozóra kis csapatához.

Ma egy új fiú, Pityu csatlakozott a négyeshez. Ő hozta a tippet. A Rákóczi téri csarnok oldalában laktak, ahonnan kifigyelte, hogy az áruszállítás egy pincébe történik, amit csak egy rácsozat véd a behatolók ellen.

A terv egyszerű volt. A rács egyes tagjai, kb. olyan távolságra voltak egymástól, amin egy keresztbe fordított fél literes dobozos sör flakonja éppen kifért. A rácsok közötti bejutásra egyetlen ember volt képes: Gólya.

Éjjel 2-re elcsendesedett a környék, csak 1-1 éjszakai pillangó próbált még kizsebelni néhány arra tévedő részeg áldozatot. Gólya és csapata hangosan vihogva nézte a násztáncot, ahogy Mari, a 120 kilós “pillangó” karjait áldozata köré fonva, turkált annak zsebeiben, miközben a részeg páciens alig tudta visszatartani, hogy ne hányjon a pofájába nyomott 2 óriási mell közé.

Az ingyen mozit otthagyva, nekiláttak a feladatnak, ahogy azt Gólya a sakkban tanulta.

Basa, te leszel a gyalog. Előre mész a csarnok bejáratához, és részegnek tettetve magad kicsalod az őrt, elvonod a figyelmét.

A nagydarab tini, meg sem várva a többiek feladatának kiosztását, elindult a főbejárat felé. Gólya, a csapata másik két tagját, figyelő pozícióba küldte a rövidke utca két végébe, és az új fiúval, halálos nyugalommal a pincelejáró elé sétált.

Fejét bepréselte két vasrúd közé, és elégedetten nyugtázta, hogy ahol a feje befér, ott ő is. Mint egy kígyó, lassú, óvatos mozgással erőszakolta be magát a valószínűtlenül vékony nyíláson, miközben hallotta, ahogy Basa a csarnok bejárati ajtaján dörömböl, az őrt előre csalva. Fél perc sem telt el, és az ablakokon beszűrődő közvilágítás fénye mellett, már a pince gazdag kínálatát vehette szemügyre. Kartonokban a dobozos sörök, csokoládék. Hóna alá kapott két karton sört, és a rácshoz vitte. Kitolta a nyíláson Pityunak, és már ment is a következő körért.

A pincelejáró oldalában a szorgalmas munkának hamar meglátszott a gyümölcse, halomban álltak a “kincsek”. Gólya még egy utolsó kört téve, befejezettnek ítélte a munkát, és a maradék két karton kiadása után, kipréselte magát a nyíláson. Halkan füttyentett a Kígyónak és Törpének, akik azonnal futottak a hívó jelre. Basa, amint észlelte, hogy társa visszavonult a megfigyelő pozícióból, pár öklendezést produkálva, otthagyta a szitkozódó éjjeli őrt, és csatlakozott társaihoz.

A fiúk, erejüket meghazudtolva, felpakolták a szajrét, és elindultak, Gólyáék egy sarokkal arrébb található lakásába. Basa ormótlan mozgása miatt, borítékolni lehetett, hogy a karjaiban feltornyozott kartonok nem fogják az utat kibírni.

Amikor a torony tetejéről lezuhant egy karton dobozos DAB sör, Gólya csak intett a fejével, hogy tovább.

Előre sietett, és a lépcsőházuk kapujában lepakolta értékes szállítmányát. Visszaszaladt, hogy az elejtett karton sört is megmentse, de annak az üres utcák, az eltelt 3-4 perc ellenére is, csak hűlt helye volt.

– Rohadt tolvajok! – röhögött a fiú és rohant vissza a többiekhez.

Mindannyian a kapuban várták a kisfőnököt. Belopakodtak a régi bérház udvarára, amit a földszinti lakásból, – Gyöngyitől a kurvától – kiszűrődő fény világított meg. Az öt fiú nyálát csorgatva tapadt az ablakra és nézték, ahogy a meztelen 30 év körüli nő, a letolt gatyájú alvó vendége zsebeiben kotorászik.

Gólya hangos sziszegéssel vetett véget a kamasz fiúk beavatásának, amire mindenki megragadta saját csomagját, és felhordták azt Gólyáék, – második emeleti -, körfolyosóra nyíló lakásába. Lepakolás után, mindegyikük a folyosó végén található udvari WC-be sietett, egymást piszkálva, hogy ki mennyire végzett gyorsan.

A földszinten kinyílt Gyöngyi ajtaja, ahonnan hangos ordibálás kíséretében lökdöste ki az örömlány, lopással vádaskodó ügyfelét. Pár perc elteltével megérkezett a körzeti megbízott, aki a sértett meghallgatása után Gyöngyi kezére karperecet szándékozott tenni, de nem szerelmi indíttatásból. Valahonnan előkerült egy fagyasztott csirke, amivel a szabadságáért aggódó, és a hamis vádak miatt büszkeségében megsértett Gyöngyi, a körzeti megbízott fejét kezdte el ütlegelni. A kollégájuk megsegítésére kiérkező járőrpárossal gyarapodott törvényi túlerő, végül legyőzte a harcias amazont, akit utána 3 hónapig nélkülöztek a ház csalódott férfi lakói.

Másnap reggel Gólya elment a főnökhöz és miután beszámolt neki sikeres akciójukról, megkérte, hogy segítsen a szajré értékesítésében.

A főnök megkérdezte a fiút,

Akarsz a jövőben, több pénzt keresni.
– Szeretnék… hangzott a szerény válasz.
– Akkor gyere vissza 2 hét múlva, s szakmát kapsz a kezedbe.

Gólya elégedetten summázta előrelépését, és sietett vissza csapatához, hogy megtervezzék a következő akciót.

Hazafelé a csarnok mellett vezetett az útja, ahol a helyszínelő rendőrök egy nagyon vékony fiút próbáltak a rácson begyömöszölni, de nem jártak sikerrel.

– Hülye pancserok... – röhögött magában, és büszkén dagadó mellel nyugtázta, hogy ezt a partit ő nyerte.

A szereplők és a történet kitaláció, a valósággal való Hasonlóság csak a Véletlen műve.

A sorozat első része: Gengszter mesék – Az utód 1. rész

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here