Orsi úgy élte meg az elkövetkező napokat, mint egy varázslatot. Nem mintha nem kirándult volna még soha, vagy nem ült volna moziban popcornt majszolva. A különleges az volt, ahogy Erik bánt vele. Itta minden szavát, vele nevetett, és még az ajtót is kinyitotta előtte. Sose tapasztalta, hogy nyálas lenne, vagy hisztis, ahogy a többi pasi az életében, akik persze tagadták, hogy szeszélyesebbek, mint egy menzesz előtti kamasz.
Jó volt együtt lenni vele, talán, mert sose erőltetett semmit. Felvetett egy ötletet, aztán hagyta, hogy érlelődjön. Finoman nyílt meg, nem ömlött belőle a szó megállás nélkül. Tudott hallgatni és figyelni. Ennél kellemesebb tulajdonsága csak egy volt: önzetlen és türelmes volt az ágyban. Az első és mindeddig egyetlen alkalom alatt a lány megélte, amit azelőtt soha. Nem a fergeteges orgazmust, vagy az órákig tartó előjátékot, amiről ódákat zengenek a női magazinok, hanem a meghittséget, amit mindaddig hiányolt. Erik mellett olyan lehetett, amilyen valójában volt. Elmaradt belőle a szokásos görcsölés. Tulajdonképpen ő forszírozta a dolgot, neki volt lakása, így hozzá mentek. Nem volt hatalmas rózsacsokor meg pezsgő, helyette elvesztek egymás lassú és puha ölelésében, amely átváltott fergeteges szenvedélybe. A lány úgy érezte, mintha teste új életre kelt volna. Addig egyetlen egyszer se tudott ily mértékben felszabadulni.
– Mondtam már neked, hogy mennyire szeretek veled lenni? – kérdezte Erik a szeretkezés után.
– Nem, de ha jól emlékszem, ez volt az első alkalom – nevetett a lány.
– Nem így értem. Együtt lenni a sima hétköznapokban.
– Köszönöm, ez valahogy másképp hangzik. Természetesebb.
– Ez nem jelenti, hogy most ne lett volna jó, sőt, csak el akartam mondani, hogy ez a hét kivételes volt az életemben.
– Dettó.
– Ha ezt mondod, egy film jut eszembe, és annak nem lett jó vége, ha emlékeim nem csalnak.
A lány pajkosan rákacsintott.
– Képzeld el anyám arcát, ha tudná, hogy sikerült a terve!
Erik felkönyökölt. A lány kedvtelve nézte izmos vállát.
– Azt gondolom, ha te is benne vagy, ideje meglepnünk. De nem úgy, hogy szimplán odaállítunk, hanem különleges módon.
– Csak nem akarod randira hívni az anyám? – hangzott a kérdés.
– De igen! Hadd érezze, hogy nem haragszol, és jószándéka mégse volt hiába.
– Rendes vagy, de ez nem ennyire egyszerű. Elvileg ott van apa is, és én azért nem nyeltem le a békát. Tüske maradt bennem.
– Felejtsd el! Katus terve bevált, mi kell még?
– Nem tudom…Anyám túlságosan határozott és tolakodó is, mint láthattad.
Erik legyintett.
– Talán csak rossz módszert választott. Aggódott érted, és hülyén csinálta. Ideje lenne megbocsájtanod neki, nem volt ez akkora dolog.
– És ha nem megy?
– Akkor én fenekellek el! – gördült a lány mellé, és hevesen belecsókolt a nyakába. – Istenem, olyan jó illatod van! – suttogta, mire Orsi érezte, hogy beleremeg az izgalomba.
A másodszori szeretkezés elfújta minden ellenérzését, és hajlandó volt belemenni egy utolsó játékba. Hagyta, hogy Erik felhívja Katust és találkozót beszéljen meg vele.
– Te? Hát te miért keresel? – kérdezte az asszony. – Ha Gergely meghallja, hogy veled beszélek, kitér a hitéből. Várj, kimegyek a teraszra!
– Semmi gond, várok.
Pár pillanattal később már meg is egyeztek, hogy ugyanott találkoznak, ahol legutóbb.
– Ne érts félre, Katus, csak szeretném kikérni a véleményed valakiről.
– A csudába! Tudtam, hogy a lányom elszalasztott téged. Piszkosul sajnálom.
– Isten útjai…
– Tudom, ne is mondd! Remélem, okos és szép a választottad, ha már az én kislányomat nem ismerted meg.
– Biztos lehetsz benne.
– Jaj, Erik, ezt azért nem hallom akkora örömmel, ahogy te szeretnéd.
A srác felnevetett.
– Akkor holnap este hat megfelel?
– Legyen, bár az uram lehet, hogy soha többé nem áll szóba velem. Eléggé összekutyultam már a dolgokat…Majd úgy csinálom, hogy ne tudjon róla, ennyivel tartozom neked. Rendben?
Orsi nem kis meglepetéssel hallgatta anyját. Érezte hangjában a bosszankodást, de az aggodalmat is. Ezt az oldalát nem ismerte, anyja mindig eltökélt és határozott volt, ritkán inogott meg. Most azonban érezhetően bántották az események.
– Na, te kamugép, lesz ebből még nagy kavarodás! – bújt szorosan Erikhez. – Hogy a végén ki kivel nem fog beszélni, az holnap kiderül. Mindenesetre én tartok ettől az egésztől.
A srác megsimogatta a haját, és annyit suttogott a fülébe, hogy minden rendben lesz, nem kell félnie.
Katus azonnal megbánta, hogy beleegyezett. Mi a fene köze van neki még Erikhez? Miért kereste meg őt? Ha már akkora hülye volt, hogy kerítőnek állt, legalább most mondott volna nemet. Orsi elszalasztotta a nagy lehetőséget, bár nem is tudott róla…Á, ez hülyeség. Nem is ismeri Eriket, és ha nem is akkora szám? Van neki épp elég baja, Gergely valószínűleg sose fog szóba állni vele, és bizonyára azon töri a fejét, hogyan lépjen le találkozni azzal a nőcskével. De nem szólhatott semmit. A lavinát ő indította el, neki kell megoldania a dolgot vagy viselnie a következményeket. Neki, Katusnak, aki túl sokat képzelt magáról, és elfelejtette, hogy nem szabad mások helyett gondolkoznia. Amit tett, annak ára van, és ezt ő fogja megfizetni meg a házassága. Nem beszélve a lányáról, akit mindenkinél jobban szeretett.
Piszok rossz kedve lett. Kiült a verandára, és az járt a fejében, hogy a nők valóban jobban keverik azt a bizonyos trutyit, mint kellene, és csak későn jajgatnak. Akkor, amikor már nem tudják menteni a dolgokat…A kutya némán a lába elé heveredett, és vigasztalóan odanyomta fejét az asszony lábfejéhez. Mintha megérezte volna annak bánatát. Katus megsimogatta és legszívesebben elsírta volna magát önnön hülyesége miatt.
Folytatjuk…
Kép forrása: Pinterest
