Malala, a hősök köztünk élnek

Fáradtan hazaérsz a munkából, a fejedben ezer gond és gondolat zsong. A lakás úgy néz ki, mintha most robbantottak volna. Hogy fizetem be már megint azt a fránya utolsó számlát? Ráadásul az anyós is bejelentkezett jövő hétre.

Persze tudod te is, hogy Afrikában éheznek, és kisebb gondjuk is nagyobb ennél – de valójában hányszor gondolsz bele úgy igazán, hogyan is él a többség? Csak képzeld el, hogy a lányod épp az osztálytársaival utazik az iskolabuszon – erre felpattan a járműre néhány fegyveres idegen és vad lövöldözésbe kezdenek. Életveszélyesen megsebesítik a lányodat, aki csodával határos módon túléli az esetet.

Mert vannak helyek, ahol igenis történnek ilyen esetek a szürke hétköznapokban – de Malala Júszafzai története nem egészen itt kezdődik.

Malala a pakisztáni Szvát-völgyben nőtt fel, szunnita iszlám családban. Édesapja művelt tanítóként és támogatta lányát a tanulásban. Malala már gyerekként észrevette, hogy a nők jogai Pakisztánban rettentően korlátozottak. A történethez hozzátartozik, hogy 2008-ban a Szvát-völgy a tálibok teljes fennhatósága alá került (A tálibok egy iszlám szélsőséges mozgalom tagjai, nyugati szemmel érthetetlen kegyetlenségeket hajtottak végre. Elképzeléseik szerint a nőket kizárnák az oktatásból, eltiltanák a pénzkereséstől, még a saját erkélyükre sem mehetnek ki szabadon. További “érdekességként” az átlagembert eltiltanák a televíziótól és az internettől, és testi fenyítésben részesítenék azokat a férfiakat, akiknek nem elég hosszú a szakálluk.).

Ilyen környezetben szólalt fel Malala még egy iskolai óráján a tálib rendszer ellen – persze hamar felhívta magára a figyelmet. A bátor lány ezután billentyűzetet ragadott, és álnéven, blogbejegyzések formájában közzétette a hazájában tapasztalt borzalmakat. Írásai egyébként akkora népszerűségre tettek szert, hogy egyenesen a BBC honlapján jelentek meg.

Szerencsére fél évvel később a pakisztáni hadsereg sikeresen visszafoglalta a Szvát-völgyet, Malala életéről pedig dokumentumfilm készült. Ezzel nyilván még inkább a figyelem középpontjába került, ami komoly fenyegetést jelentett a tálib mozgalomra – olyannyira, hogy a lány facebook oldalát elárasztották a fenyegető kommentek és levelek.

Mivel ez sem tántorította el a Malalá-t, és továbbra is küzdött a lányok tanuláshoz való jogaiért, a tálibok a tettek mezejére léptek. A mozgalom két tagja megállította az őt szállító iskolabuszt, és a lányt szólították. Az egyébként egytől-egyig bátor iskolatársai azt hazudták, hogy nincs a soraikban, ám a két fegyveres felismerte őt és többszörösen megsebesítettét – találat érte a nyakát és a fejét is.

Mentőhelikopter szállította kórházba, ahol egy sor életmentő műtét után csodával határos módon sikerült túlélte a támadást. A tálibok akciója így visszafele sült el; ahelyett, hogy sikeresen elhallgattatták volna, még nagyobb nyilvánosságot kapott az ügy. A lányt pártfogásába helyezte többek között Barack Obama és Pan Gimun ENSZ-főtitkár is, de az angol királynő is felfigyelt rá.

Ezt okosan felhasználva Malala egy olyan alapítványt hozott létre, amely a lányok tanulásért való jogaiért küzd. Nem kevés összeg gyűlt össze, így az alap elsőként Pakisztánban hozott létre egy iskolát a helyi lányok számára.

Továbbra sem tétlenkedett, 2013-ban megírta az Én vagyok Malala című sikerkönyvét. A Time magazin 3 éven keresztül a világ egyik legbefolyásosabb embereként hivatkozott rá. 2014-ben eredményei elismeréséért Nobel-békedíjjal tüntették ki – ezzel ő lett az eddigi legfiatalabb kitüntetett és az első pakisztáni állampolgár is, aki átvehette az elismerést. Jelenleg az oxford-i egyetem hallgatója, filozófiát, politikát, és gazdaságot tanul.

Fotó: Internet

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here