Tudom, hogy akarsz engem – 1. rész

Vince öt éve vezette a céget, ami az idő múlásával egyre sikeresebb lett a piacon.  Egymás után kötötték a jobbnál jobb üzleteket, mert a marketing profin működött. Már a fél ország az ő biztonsági berendezéseiket használta, ami köszönhető volt a jó minőségnek is.

A siker minden téren változást hozott az életükbe. A felesége új kocsit kapott, gyakrabban utaztak el kettesben. Ő meg eljutott teniszezni is időnként. Negyvenhárom évesen csúcsformában érezte mind a testét, mind a lelkét.

 
 

Egészen két hónappal ezelőttig.

Akkor vették fel recepciósnak Viktóriát, aki alig huszonöt volt és nagyon dögös. Vince azt vette észre, hogy kollégái mind körülötte legyeskednek, néha meglepik egy-egy kávéval vagy salátával, és úgy bámulják kihívó dekoltázsát, mint valami szent tárgyat. Természetesen ő is észrevette, hogy Viktória szép, sőt nem ostoba, de már nem volt kedve felszínes játszadozáshoz. Kerek volt az élete, és tizenhárom év után is szerette a feleségét.

Hálás volt neki a biztos háttérért, az odafigyelésért és azért, mert kitartott mellette rosszabb időkben is.

Viktória jelenléte felpezsdítette az iroda életét. Feltűnő nevetése, hosszú lábai és szempilla rebegtetése még kőszobrot is megolvasztotta volna. Vince mosolyogva figyelte a kollégáit, és arra gondolt, amíg nem megy a munka rovására, tegyék csak neki a szépet, az ő dolguk.

Az elmúlt két hónap alatt a lány megszokta a rá irányuló figyelmet és nem hatotta meg különösebben. Nem kis halakat akart, hanem valódi nagyot. A legnagyobbat. Ekkor kezdett Vince körül forgolódni. Az első időkben a külsejével próbálta felhívni magára a figyelmet, de a férfi kerülte, pontosabban alig vette észre, mert ritkán került  a látóterébe. Aztán a lány ötletekkel kezdte bombázni a főnököt arra vonatkozóan, hogy merre terjeszkedjenek. Állítólag jó kapcsolatai voltak Ukrajnában.

Vince nem értette, mi a jó eget akar, hiszen a munkaköre egészen más volt. De aztán megjött az első levél, amelyben a lány keresetlen módon felkínálta magát.

Közölte, hogy bármire kész a cégért. Amikor ez hatástalan maradt, újabb üzeneteket küldött. Azokban nyíltan felkínálta a testét. A férfi először jót röhögött rajta, de amikor nem állt le az üzenet-cunami, kezdte bosszantani a dolog. A döbbenetét a lány még azzal fokozta, hogy küldött egy képet a melleiről.

A férfi úgy döntött, ideje elbeszélgetnie vele.

Behívatta.

Viktória feszülős miniben és csinos topban libegett be az irodába, és olyan illatfelhő érkezett utána, hogy Vincének hányingere lett. Ahogy leült, tökéletes testét úgy helyezte el a fotelben, hogy minden oldalról előnyösen látszódjék vékony dereka, formás melle és hosszú izmos lába.

– Viktória! Ideje beszélgetnünk az üzeneteiről – kezdte Vince. A hatalmas tölgyfaasztal mögött ülve nem érezte magát teljes biztonságban.

A lány ragadozó volt, aki támadásra készült.  Szépen ívelt száját enyhén kinyitva nézte a főnököt, és tudta, hogy kezdheti a beetetést. Ismerte a Vince-fajtákat. Csak kérették magukat, aztán meg nem lehetett őket kanállal se levakarni.  Sose kellett küzdenie egy pasi kegyeiért, így nem volt hozzászokva az elutasításhoz.

– Természetesen. Van benne valami, ami nem megfelelő? – kérdezett vissza csábos mosollyal, közben az ajkát harapdálta.
– Kérném, hogy fejezze be az írogatást! Nem akarok semmit öntől. Feleségem van és gyerekeim.
– Én nem akarom elvenni magát tőlük! De észrevettem, hogy bámul engem… Gondoltam, kezdeményezek én, mert sok férfi szereti.
– Nem bámultam, ebben biztos lehet.

– Dehogynem, kedves Vince. Láttam a tekintetén, hogy kíván. Én meg nem állok ellen. Jóképű vagy! Biztos vagyok benne, hogy már unod a feleséged. Ne mondd, hogy nem!

A férfi meglepődött azon, milyen könnyedén váltott át tegezésbe a lány. Hirtelen nem is tudott mit válaszolni neki.

– Tudom, hogy nem mondasz nemet egy kis flörtre. A múltkor is úgy sétáltál el mellettem, hogy megsimítottad a fenekem!

Vince megdöbbent. Micsoda? Hogy ő megsimogatta? Ez a nő bolond?

– Hazudik! Ilyen nem történt egyszer sem.
– Ha hazudok is, ugyan ki hinne neked? Mindenki azt fogja gondolni, hogy kedved támadt egy kis pipihúsra.
– Nem érzi, hogy ez szánalmas? – kiáltott fel a férfi.

– Jaj, dehogy az, bebizonyítom neked, hogy mindez igen izgalmas. Ne aggódj, nem akarok semmit, csak egyszerűen bejössz nekem és egy jó szexre vágyom az irodádban. Majd úgy csináljuk, hogy senki ne tudja meg.

– Maga bolond! Tűnjön el az irodámból! Szólok a HR-esnek, hogy mától nem dolgozik itt.
– Tényleg? – kérdezte a nő és újra megnyalta az ajkait. – Nem hiszem el, hogy nem akarsz egy menetet az íróasztalon.
– Nem akarok. Lehet, hogy nehezen fogja fel, de nincs kedvem hozzá.
– Ahogy gondolod, drágám. Csak ne lepődj meg azon, ha a kollégák mást hallanak majd.

Azzal felállt és ringó léptekkel kisétált.

Vince leizzadt. Meglazította a nyakkendőjét és töltött magának egy pohár jeges vizet.

Viktória izgató volt, szexis és olyan nő, akire mindenki rámászott volna. Ki hiszi majd el neki, hogy nem volt köze hozzá? Persze nem hívta a HR-est. Milyen indokkal mondott volna fel? Ha meg nem mond semmit, az is azonnal gyanús lesz. Az ilyenek mindig eljutnak a feleségek fülébe.

A furcsa beszélgetés után két napig csend volt. Már-már fellélegzett. Péntek délután egy kis munkahelyi szülinapozást rendeztek. Negyedévente összegyűltek koccintani, csevegni, mindenki szerette ezeket a kötetlen órákat. Viktória egyszer csak úgy sétált el mellette, hogy finoman megmarkolta a fenekét. Mindezt feltűnés nélkül, olyan rutinnal, mintha már nem először tette volna nyilvános helyen.

Vince összerezzent. Ilyen nyíltan és szemérmetlenül még senki nem próbált meg felé közeledni. A lány visszanézett, észrevette, hogy zavarba jön, erre kacsintott egyet és odalépett egy másik kollégához, aki kocsányon lógó szemekkel bámulta a melleit.

Vince az első zavar után mérges lett. Érezte, hogy most azonnal nem rendezheti a kényes helyzetet, de hétfőig várni sem szeretett volna. Mégsem tehetett mást, mert feltűnő lett volna, ha hirtelen indulatos beszélgetésbe elegyedik a lánnyal egy kellemes délután közepette.

Azon töprengett, mit kezdjen a szituációval. Abban biztos volt, hogy nem fog engedni a csábításnak. Egyfelől azért, mert szerette a családját, másfelől pedig szánalmasnak látta a lány próbálkozását, mert az valóban nem szólt semmiről, csak a préda megszerzéséről. Jelen esetben őróla. Ez nem volt különösen jó érzés, megtisztelő sem, hiába volt fiatal Viktória és hihetetlenül szexi. Közönséges volt a nyomulása.

Sejtette, hogy nem ússza meg ennyivel, és ha ennek folytatása lesz, kellemetlen percek sora vár rá. Ebből viszont nem kért.

Előző rész

fotó: Pinterest

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here