Én, a férjem és a szeretője – 5. rész

„– Ja, mielőtt elfelejteném, hívd vissza Ginát, mert azt hiszi, meghaltál! Nagyon aggódik érted –  mondja csillogó szemekkel, én meg csak arra tudok gondolni, hogy egy null oda.
Gina meg menjen a francba, felfoghatta volna egyszer és mindenkorra, hogy soha nem telefonálhat ide.
Ez az én házam, az én életem. Miért nem érti meg?”

A sorozat többi részét itt olvashatod

Gina vagyok, harmincegy éves és egy nős pasi szeretője. Ha valaki úgy gondolja, hogy ez rettenetes, akkor nyissa ki a szemét, és nézzen körül. Biztosan nem én vagyok az első és az utolsó a világmindenségben, aki elcsavarta egy házas férfi fejét.

A jó pasik mind foglaltak és könnyű prédák. A férfiakkal sose volt gondom, mert bejövök nekik, díjazzák, hogy hízelgek és bújós vagyok. Ez az, amit otthon nem kapnak meg.  Minden feleség azt hiszi, hogy a férjeknek csak a jó szex fontos, mi tagadás, az is. Ki a fene szereti a folytonos visszautasítást, meg a fejfájást és az összes álindokot, amellyel lerázzák a teremtés koronáit?
A szeretőség intézménye azért működik, mert a nők bizonyos százaléka tudja, hogy mi kell a férfinak. Nem száz százalékban, de sokkal többen, mint a házasságban élők.  A férfiak hiúak és azt gondolják magukról, hogy a nap minden percében csodálatosak. Ezt viszont a feleség nem veszi észre, vagy rálegyint, mert van más dolga, amíg szerencsétlen hülye párja az edzőteremben izmozik.

 
 

Na, ekkor jön a képbe a ribanc, a büdös kurva, aki kezdetben csak meghallgatja az elhanyagolt hímet, utána pátyolgatja, majd isteníteni kezdi. Ezeken a fokokon felgyalogolva a férj egy új mennyországba érkezik, ahol a mézes bödön csak őt várja. Vajon a nők nem ezt tennék, ha fordított helyzetben lennének? Dehogynem! Csak nekik nincs szerencséjük, mert van egyéb dolguk, míg férfiak az egójukat fényeztetik.

Szilárd nem az első szeretőm. Volt már több, de ilyen hosszú ideig nem szoktam kitartani senki mellett. Az a baj, hogy akaratlanul beleszerettem. Ez persze nagy csapdája a szeretői létnek. Régebben elvártam, hogy vásároljanak nekem, elvigyelek titkos wellness hétvégékre, de most lejjebb adtam. Szilárd nagyon kedves és figyelmes, de nem az ajándékokat illetően. Nem akar azokkal levenni a lábamról, pedig nem bánnám. Egyszer hozott egy szép rózsát, na, az nagyon bejött. Láttam a virágon, hogy drága volt, biztosan elegáns helyen vette. Meg is hatódtam.

Nem terveztem ezt a szerelem dolgot, de nem tudtam parancsolni magamnak. Elkezdtem féltékenykedni és legszívesebben magamhoz láncoltam volna szó szoros értelemben, mert jó volt vele. Az ágyban is, ahol maximálisan kielégítette az igényeim, de nem lehetett rám panasza, mert egyszer sem fájt a fejem a tíz hónap alatt. A szeretők nem fejfájósak. Nincs rá idejük.

Mindig azt sorolta, hogy a felsége nem tud semmit, és nem is sejt, mert ő mindenre figyel.
Hát ez baromira nem jött be, mert ott a plázában, amikor megszólított a nő, azt hittem, eldobom az új táskám, amit a kezemben szorongattam.

És a másik, akinek én vagyok a másik, nem volt rusnya és leharcolt sem. Nem mondom, hogy hű, de szép, de sokkal rosszabbat vártam. Mondjuk hozzám képest messze nem volt mutatós. De én dolgozom azon, hogy az maradjak. A bőröm mindig puha és illatos, arról nem is beszélve, hogy feszes. A fenekemet Jennifer Lopez sírva bámulná irigységében. Műkörmöt tetettem, de nem közönségeset, és nem is mosogatom szét, arra való a mosogatógép.

Amikor Rita, igen, az a neve, tudom, megkérdeztem Szilárdtól, megszólított és kávézni hívott, azt hittem, oltári nagy jelenet lesz belőle. Ki a franc akar együtt kávézni a szeretője feleségével tudva, hogy minden este mellé bújik, őt viszi nyaralni, és természetesen időnként lefekszik vele. Elvégre az asszonnyal is kell, nehogy gyanút fogjon. Persze azt el sem tudom képzelni, hogy  ő eljátssza neki a diáklányt az ágyban vagy épp a szexis nővérkét. Nem, arra az olyan nők nem képesek. Ritán látszott, hogy még szexis bugyija sincs, biztosan olyan teltfenekű kényelmest visel, mert azt szokta meg. Hálóingben alszik, mert fázós, és estére vastagon bekeni az arcát ránctalanító krémmel.

Amikor azt mondta, nekem adja Szilárdot, majdnem sikítottam. Ő csak ne adogasson nekem senkit, ha kell majd elveszem. De a másik pillanatban arra gondoltam, passzolja csak le, nem tudja, mit veszít. Csak az undok gőg ne lett volna az arcán. Lenézett engem, mert ellentétben velem képben volt, tudta, hogy ki vagyok. Legszívesebben a képébe csaptam volna, engem ne becsméreljen egy olyan kiégett negyvenes, akinek a fenekét kivasalták a nadrággal együtt.

Miután felállt és még arra is képes volt, hogy kifizesse a kávémat, majd elhúzott, elkezdtem örülni. Merthogy szerelmes vagyok. Tudom, hogy az vagyok, mert még soha egy férfi után sem ácsingóztam. Most pedig fülig ér a szám. Én nyertem! Az enyém lett ez a jóképű, nagyon vicces pasi, akinél jobb szeretőt az ágyban el sem tudok képzelni.

De Szilárd valamiért nem jött át aznap este. Hiába próbáltam tudtára adni, hogy ott vagyok neki. Biztosan nem hagyta a nő és lelkizni kellett vele. Nem bírtam ki, és megszegve a szabályt, felhívtam a vezetékesen. Rita vette fel és azt hazudta, hogy nincs otthon a férje. A képmutató. Szánalmas volt, ahogy próbált felülre kerekedni. Nem ismeri a férjét, egyszer sem látta, mire képes velem. Vele tutira nem volt olyan ötletes és találékony, mint velem. Voltunk mi már együtt pár érdekes helyen, ahol a szex emlékezetessé tette a találkozásunk. Ezt meg nem lehet csak úgy elfelejteni.

Így várok, mert biztosan jön, ahogy szabadul a nőtől. Nem izgulok, csak egy kicsit, és nem fogok tovább sírni, mert nem lesz szép a szemem, amit Szilárd mindig dicsér. Érzem, hogy minden rendben lesz.

Szép vagyok és odaadó, hát lehet ezt elfelejteni? Ha kell, főzök is valamit, talán csirkét, amit kisütök zacskóban, az gyorsan megvan. A férfiak mindig szeretnek enni. Összedobok még egy salátát is, és utána lebőrradírozom magam. Hadd legyek csak tökéletesen sima és varázslatos. A combom hosszú és vékony, a mellem kerek és ruganyos. Nincs férfi, akit ez ne érdekelne. Úgy vannak kitalálva, hogy erre bukjanak. Én meg megadom nekik, ami fontos, mert attól lesznek boldogok. És én is. Mondjuk, ha egy csokor rózsával állítana be, nagyon el tudnék olvadni és bevetném az összes trükköt, amit eddig még nem. Tán nem hiszi, hogy kiismert engem? Én, Gina, a szexistennő vagyok, és ezt kész vagyok minden pillanatban bebizonyítani.

A konyhából valami bűz kúszik ki… Az a rohadt csirke szénné égett, míg készülődtem. Sebaj, legalább a testem készen áll szerelmem fogadására.

Előző rész
Következő rész

fotó: Pinterest

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here