A gyűlölködés alapja leggyakrabban a félelem. Általában alaptalan, de félünk az ismeretlentől, attól, amit nem értünk, amit veszélyesnek érzünk. Nem bírjuk elviselni, ha valaki más, mint mi. A gyűlölet mechanizmusa úgy működik, hogy vagyunk „mi” és vagytok „ti”. Ez a táborokba rendezés azoknak ad biztonságot, akik bizonytalanok önmagukban vagy a helyzetükben a világban. Így egyesek ellenségképeket gyártanak és bűnbakokat keresnek. Érdekes módon a másság nemcsak a nemi identitásra vonatkozik, vagy a vallásra, bőrszínre, hanem a legegyszerűbb dolgokra is: egyesek gyűlölik a túlsúlyos embereket, az öregeket, a gyengéket, a betegeket. A modern társadalmakban a gyűlölködés gyakran látszólagos értékrend mögé bújik, és elhiteti az emberekkel, hogy a család védelméről, a nemzeti önrendelkezésről vagy a hagyományos értékrendek védelméről szól. Ám ez csak a csomagolás, a valóság inkább kirekesztést jelent. Pedig ez nem más, csak identitás- és hatalmi kérdés: ki maradjon a körön belül és kit lökjünk ki.
A gyűlölet magát a gyűlölködőt is pusztítja.
Aki folyamatos haragot, dühöt érez, megvetéssel nyilatkozik másokról, megsebzi önmagát is. Azok az emberek, akik nagyfokú agressziót táplálnak mások felé, aki ellenségesek, nagyobb valószínűséggel szoronganak, szenvednek magas vérnyomástól vagy stresszhez kapcsolódó betegségektől. A gyűlölet megbetegítő is lehet.
Ha egy közösségben a tagok nem képesek együttműködni, mert egymást ellenségnek tekintik, akkor a társadalmi bizalom is meggyengül. Ha mindezek mellé társul gazdasági romlás is, akkor eljuthatunk a szélsőségek térnyeréséhez és az erőszak elterjedéséhez is.
Vegyük például Amerikát, ahol a gyűlölködés leglátványosabb formája a faji megkülönböztetés. Abban az országban, ahol azért élnek európaiak, mert leigázták a földrészt és elpusztították az indiánok nagy részét. Abban az országban, ahol a rabszolgatartók szabadon ölték emberek millióit, akiket ők hoztak oda akaratuk ellenére. A rasszizmus máig áthatja az oktatást, a rendfenntartást és az egészségügyet is. Egyre több államban tiltották be újra a genderoktatást vagy korlátozták a transzneműek jogait.
Európában a gyűlölet leginkább etnikai és vallási alapon erősödik fel. Franciaországban és Németországban a muszlim közösségek gyakran szenvednek a megkülönböztetéstől, miközben a szélsőjobb kulturális tisztaságot követel. Lengyelországban és Oroszországban nyíltan üldözik a meleg közösségeket.
Hazánkban a gyűlölködés intézményesített formát öltött az utóbbi években. A másságot veszélyként jelenítik meg és rendszeresen célba veszik a különböző közösségeket. Eközben a mai fiatalok egyre kevésbé találják helyüket a jelenben és identitáskérdésekben is.
Azt kellene megértenünk, hogy a különbözőség gazdagít. Ha meg akarjuk ismerni a másik embert, akkor találkoznunk kell vele. Beszélgetnünk kell, hogy rájöjjünk, mindenki vágyik arra, hogy elfogadják, szeretne biztonságban élni, mindegy milyen színű a bőre, milyen vallás hívője, hiszen hús-vér ember. A nyitottság új valóságokat nyithatna.
A gyűlölködés nem vezet sehová, legfeljebb önmagunk pusztításához. Minden egyes kimondott szó, elítélő tekintet, kirekesztő döntés egy darabot szakít ki belőlünk, de abból a világból is, amelyben élni akarunk. Ha túl akarunk élni, le kell tennünk a gyűlöletet. Gondoljunk csak bele, hogy, ha segítségre szorulnánk, ha baleset érne bennünket, vajon foglalkoznánk-e azzal, hogy milyen vallású az orvos, a mentős. Ha magányosak vagyunk, ha nem nyitná ránk az ajtót senki, megkérdeznénk-e valakit, hogy milyen szexuális beállítottsága van, ha segítő kezet nyújt nekünk, ha támogat a lépcsőn, ha felsegít a buszra és egyebek.
Rajtunk áll, hogy olyan világot teremtsünk gyerekeinknek, amely méltó hozzájuk. Nincs az az Isten, Allah vagy bárki, aki gyűlöletet hirdetne. Csak azok, akik a vallás nevében máshogy magyarázzák a Korán vagy a Biblia szavait.
Higgyük el, gyerekeink és a saját jövőnk érdekében a legtöbb, amit tehetünk, hogy elmondjuk és megtanítjuk nekik, hogy a világ és az élet a maga sokszínűségével gyönyörű!
És menjünk emberek közé, ismerjük meg őket! Ne ítélkezzünk úgy, hogy semmit nem tudunk róluk, de elhisszük a propagandát, amely felhasznál bennünket a saját céljaira.
Végezetül pedig egy szemléletes példa: vizsgáljunk meg alaposan egy fehér, egy barna és egy bézs színű tojást! Ha feltörjük, látunk különbséget? Pontosan ilyen az ember is. A bőre alatt ugyanolyan izmok, csontok vannak, de hogy mi van a szívben, az rajtunk múlik.
Gyűlölet helyett szeretetet is tárolhatunk önmagunkban.
Kép forrása: Pinterest
