Egyszer s mindenkorra végeztem ezzel a szerelem nevezetű szörnyeteggel.
Nem tűnt mindig annak, hisz kamaszként még megborzongatott, sírásra késztetett, és adott, adott. Mindent: jót, kedvességet, izgalmat és reményt. Mi lett belőlük? Jó adag sírás, még több szomorúság, reménytelenség, majd újabb...
Régebben, talán nem is olyan régen, miért vásároltak a szülők a gyerekeiknek? A válasz nagyon egyszerű: mert szükség volt valamire vagy épp jeles alkalom közeledett. Mire volt szükség? Új cipőre, pólóra, kabátra vagy elrongyolódott tornazsákra. Ha pedig születésnap, karácsony...
Az járt a fejemben, vajon miért hittem el azonnal mindent? Mi van, ha a csöves átvert vagy rosszul látta a dolgokat? Már mindegy, nem gondolkodtam józanul. A városból kivezető úton nem volt nagy a forgalom, épp csak a szokásos,...
Mindenki azt sorolja, szeresd önmagad. Hát nem tudjátok, ti emberek, hogy ez mekkora feladat? Magammal élek, ismerem jóságaim és gonoszságaim. Nem állítom, hogy teljes egészében tudom, ki vagyok, mert az áltatás lenne. Néha megdöbbenek egy-egy sírásomon vagy kiakadásomon,...
Abban a kisvárosi miliőben, amelyben Amál élt, mindig volt valami elmúlástól való félelem. Már akkor is, amikor még Amál fiatal volt, hisz alig húsz évesen elveszítette vőlegényét egy balesetben és azóta nem hitt a halhatatlanságban. István autója fékezés nélkül...
Lilla
Én nem értem a férfiakat. Anyu azt mondta idióta mind, az apám és a nagyapám is az volt. Mindkettő lelépett mielőtt felnevelhették volna a gyerekeiket, akiket ők csináltak. Elmenekültek, aztán újra házasodtak, a nagypapa kétszer is. Ennek mi értelme?...
Robi
Ez a nő meg, hogy kerül ide? Biztos, hogy nem véletlenül jelent meg. Na, nehogy már elhiggyem, hogy pont most és pont itt kell összefutnom vele! Sára madárnak néz? Nem bízik bennem és rám küldi ezt a kotnyeles, undok...
Talán közhelyesen hangzik a tény, hogy alig olvasunk. Úgy egyáltalán bármit. A járműveken elvétve lehet látni valakit, aki könyvet vagy újságot olvasna. Egyetlen dolog, amin keresztül a betűk eljutnak hozzánk, a telefon. A számítógépen át ritkábban, mert nem tudjuk...
Sára
Ismerem Beát, nem fog megállni a megfigyelésnél. Nem akarom őt belekeverni, ezért tetszik is az ötlete, meg nem is. Talán nekem kellene odamennem és a saját szememmel látnom az egészet? Nem, azt nem bírnám ki, mert ráborítanám az asztalt...
Mirkó
Amikor végre leszállt rólam a nővér és nem akart már megmenteni, alig vártam, hogy visszamehessek Diához. Nem mindennapi lány, ezt többször is megtapasztaltam. Kaptam egy jókorát miatta, és nem mondom, hogy nem fájt, de ennyi belefért. Nem tudom, ki...
