“Ha rossz úton jársz, állandóan pirosat és sorompót kapsz” – interjú Bölcsföldi Szilva asztrológussal – 2. rész

Ígéretünkhöz híven folytatjuk beszélgetésünket Bölcsföldi Szilvia asztrológussal lélekről, sorsról és a szabad akarat szerepéről.

A beszélgetés első részét itt olvashatod “Mindenkinek megvan a maga feladata ebben az életben” címmel

 
 

– Múlt alkalommal többször is használtad a lélek szót. Hiszel a reinkarnációban?

– Teljes mértékben. Az én hitem szerint újból “leszületünk”, hogy tapasztalhassunk. Nem is igazán tartom hitelesnek mondjuk azt a szerzetest, aki elvonul, egész életében nem találkozik emberekkel – főleg nőkkel – már ha férfiakról beszélünk. Úgy gondolom, hogy meg kell találni az arany középutat a spirituális látásmód és a hétköznapi élet között. Van az a mondás, hogy “tegyél meg minden tőled telhetőt, aztán fogadd el az eredményét.”

– Akkor most küzdjek vagy törődjek bele a sorsomba?

– Mondok egy egyszerű példát: ha éhes vagy, lemész a boltba. Látod, hogy zárva, akkor mit teszel, betöröd az ablakot? Persze, hogy nem. Vállat vonsz, megfordulsz, útközben akár szembe is jöhet egy fagyizó. Úgyhogy a végén még ki is derül, hogy jól jártál. Ha az életben is el tudnánk engedni azt, amire nincs befolyásunk, akkor sokkal kiegyensúlyozottabbak lennénk.

– Én, mint laikus, honnan ismerhetem fel, ha üzen nekem valamit az univerzum?

– Vannak jelek, viszont itt megint érdemes inkább úgymond témakörökben gondolkodni. Vegyük példának okáért a halált. Ha ebben az életedben az a feladatod, hogy ezzel kapcsolatban tapasztalj, akkor te már kiskorodban kórboncnok akarsz lenni – a család persze elborzad és nagy erőkkel lebeszél téged. Pedig mindenkinek az lenne a legjobb, ha a munkájában és nem a magánéletében élné meg az életfeladatát. Nem lettél kórboncnok, viszont a halállal neked tapasztalni valód van – ezért meghal a párod motorbalesetben. Majd két év múlva holtan találsz rá a szomszádra. És így tovább, és így tovább… szóval ezek inkább jelek, hogy mivel kéne egyébként foglalkoznod.

– Azért ez finoman szólva is durva. Vannak egyéb példáid a jelekre?

– A jeleknél nem kell nagy égi villanásokra gondolni, észre lehet őket venni a hétköznapokban is. Bekapcsolod a tévét, és pont arról beszélnek, amin aznap gondolkodtál. Rossz úton mész – állandóan pirosat és sorompót kapsz. Nem hinném, hogy állandóan a jeleket kéne keresni mindenhol, de ha valamivel már régóta nem jutsz dűlőre, érdemes odafigyelni rájuk.

– Térjünk át kicsit az élet értelmére. Tegyük fel, hogy egy egyéves gyermek meghal. Ott hol az életcél, az Isten, a spirituális válasz?

– Akkor vissza is kanyarodhatunk ismét a reinkarnációhoz. Mikor egy lélek „leszületik” a földre, vállalást tesz. Ez a lélek ennyit vállalt, lehet, hogy az ő feladata most csak ennyi volt, hogy az anyát hozzá „segítse” életfeladata megéléséhez. Gyermekkorban – az asztrológiában ez hét éves korig tart – a gyermek betegsége, halála az anya problémájáról szól. Nagyon sok nőnek van gyerekvesztés a horoszkópjában. De ezt meg lehet élni könnyebben is, pl. válás után nem ő neveli a gyerekét. Vesztés előfordulhat a későbbiekben is. Ha a szülő nem engedi kibontakozni a gyerekét – tehát az nem tudja beteljesíteni az életfeladatát, akkor az a lélek elmehet – akár egy baleset formájában. Azt nagyon fontos tudni, hogy ameddig éled az életfeladatodat, nem halhatsz meg.

– Na és mi a helyzet a szabad akarattal?

– Természetesen szabadon cselekedhetsz, de a legjobb, amit tehetsz, hogy végigjárod a sors által neked kiszabott utat. Viccesen szólva: azbadon akarhatod, amit Isten akar. Én éppen ezért szeretem a munkámat inkább a sorselemzés szóval jellemezni, hiszen a szabad akarat miatt dönthetsz másképp is. Megmondhatom neked, hogy munkahelyváltást látok, de te döntesz, hogy élsz-e a sors által felkínált lehetőséggel vagy megvárod, míg kirúgnak.

– Azért fejest ugrani az ismeretlenbe – ehhez nagy bátorság kell!

Hát igen, itt jön képbe az egó – mert az egó szerint vagy félünk, vagy vágyunk.

– Végül akkor hova fut ki a történet, mi értelme az én sorsfeladatomnak?

– A tapasztalás – minél több oldalról. Amit meg kell élned, meg fogod élni – kérdés, hogy könnyebben, vagy akadályokat gurítasz magad elé, és akkor több fájdalommal, szenvedéssel teszed ezt. Ezzel úgymond a felsőbb erőt, az Univerzumot, Istent táplálod- – mindegy, hogyan nevezzük. Cseppek vagyunk a tengerben, egy nagy egész részei – tapasztalnunk kell minden oldalról, kell lenni a tengerfenéken és a parton is.

– Zárszóként mit mondanál még az asztrológiáról?

– Az asztrológia egyik pozitív hozadéka, hogy önismeretet ad – megtudod, mi az életfeladatod. Úgy gondolom, hogy minden csillagjegy jó, legfeljebb más az életcél. Egy kosnak például azt érdemes megtanulnia, hogy másokért küzdjön, ne önös célokért. Minden csillagjegynek el kell érni a felső szintjét.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here