Szeretlek…

Ha reggel kinyitom a szemem, első mosolyomban megbújik a gondolatod. Átjár az öröm, mert nem lehet másképp, csak úgy, hogy szeretlek. Minden mozdulatomban, szavamban benne vagy. Belefonódtál. Úgy jöttél, hogy nem vártalak, mert a rég csukott ajtó mögött szűkölve lestem, hogy megragad a magány. De te bekopogtál. Nem ígértél, csak adtál egy maroknyi kincset. Szívem minden rekeszét megtöltötted örömmel, vággyal, hittel.
Általad vágyom jobb embernek lenni. Elhitetted velem, hogy törött szárnyú lepkeként is magasba szállhatok. Így lettem ragyogó, fényes szárnnyal égbe reppenő. Ezért most kitárom az ablakom. Beengedem a reggeli fényt és kávémat kortyolva átölelem, ha kell még a napot is.

Jó reggelt! 💗

 
 
Imre Hilda
Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here