Egy válás, vagy akár csak egy kiábrándultság az egykor szeretett félből mindenkiből előhozhatja a legrosszabbat. Meg a rossznál is rosszabbat: amikor a gyerek válik harctérré, azaz, amikor az egyik fél mindent elkövet, hogy a szülőtársat a lehető legrosszabb színben tüntesse fel.
Ki követi el az elidegenítést?
A gyakorlat azt mutatja, hogy nagyjából ugyanannyi anya, mint apa követi el ezt a gyermek elleni támadást: mindig az a fél idegeníti el a gyereket, aki érzelmileg éretlenebb az adott házasságban, kapcsolatban. Az, aki uszít, gyűlöletet kelt a másik féllel kapcsolatban, általában nárcisztikus vagy borderline személyiségzavarban szenved.
Miért súlyos támadás ez a gyermek lelki épsége ellen?
A szülői elidegenítés gyakorlatilag az elhanyagolás, a bántalmazás egy formája: a gyermek azon jogát veszi el, amely szerint joga van, hogy mindkét szülőtől egyformán kapjon szeretetet és törődést.
Miért nehéz felismerni, igazságot tenni ilyen esetekben?
Az elidegenítő fél mestere annak, hogy a “saját malmára hajtsa a vizet”, azaz úgy állítsa be a másik szülőt, mint aki veszélyezteti a gyereket, ellenben vele, aki mindent megtesz az utód testi-lelki épségéért.
Mi motiválja az elidegenítő felet?
Legtöbbször a megcsalás, válás miatt érzett csalódottság vagy harag – főleg, ha a másik fél újraházasodott – viszi arra, hogy a gyereket az exe ellen hangolja. Sokan pénzt remélnek az egészből, hiszen, ha csak velük él a gyerek, a másik fél talán majd kompenzálja a külön töltött időt – egy kis extra pénzzel. De pusztán önzőség is állhat a háttérben: az elidegenítő fél teljesen ki akarja sajátítani a gyermeket.
Ha felismered az elidegenítés jeleit, érdemes utánaolvasni a jelenségnek, akcióba lendülni, akár szakember segítségét kérve.
