Annyit panaszkodunk, hogy már tényleg nem vesszük észre, ha valaki jót akar nekünk. Azt se, hogy vannak körülöttünk őrültek,akik szembe mennek a világgal, és mernek nevetni. Jó érzés látni, hogy vannak még olyanok, akiket nem terít le a szomorúság, akik vállalják a botrányosnak tűnő divatot, frizurát, és a legbotrányosabbat: mernek vidámak lenni, akkor is, ha dörög az ég, ha üres a zsebük, és épp valaki a szemükbe hazudik.
A világ sose volt tökéletes és igazságos. Mindig éltek köztünk hazugok, álszentek, csalók, akik átvertek, becsaptak másokat, akik csak a saját hasznukat nézték, akiknek az önzés életforma volt. Az emberiség nem igazán képes változni, hiába lettek jobbak a körülmények, vagy netán rosszabbak, hiába vannak jobb lehetőségeink, kiváló gépeink, amelyek megkönnyítik a munkánkat. Az emberi természet nem tudja meghazudtolni önmagát. Az irigység, kapzsiság, hazugság, és önmagunk felmagasztalása máskor sem volt jobb, és nem is várható, hogy az lesz. Viszont mindig lesznek, akik az utolsó darab kenyerüket is megosztják másokkal, akik pár forintjukon a kutyájuknak vesznek ételt, és akkor is segítenek, ha saját életüket kockáztatják.
Higgyünk abban, hogy a szerelem, a romantika és az érzelmek sose fognak eltűnni a technikai eszközökkel túlzsúfolt világban, és mindig értékesebb lesz egy kézfogás, egy ölelés, egy csók ezer üzenetnél vagy emojinál. Nem lehet másképp. A világ a maga furcsaságaival, kegyetlenségével, szánalmas törtetésével is csodálatos hely, mert minden reggel, amikor felkel a nap, amikor megérezzük a hársfák virágának illatát, amikor meghalljuk, hogy kisbabánk felsír, vagy mellettünk szuszog a kedvesünk, akkor okunk lesz örülni. Annyi apróság van, ami szebbé teheti napunkat, ha nem hagyjuk, hogy minden jelentéktelen dolog felbosszantson bennünket.
Keressük tudatosan és elszántan a jót, ne kapaszkodjunk a negatív történésekbe csak azért, hogy elmondhassuk, lám, mégse vidám hely ez a Föld bolygó. Sokszor nem az. De amíg élünk, amíg nincsenek fájdalmaink, amíg nem vagyunk ágyhoz kötött betegek, akik éltük utolsó pillanatait élik, addig nem akarjunk folyton veszekedni, marakodni, mert csak saját perceinket keserítjük meg. Semmi szükség arra, hogy mindenbe belelássuk a rosszat. Higgyük el, száz meg száz helyen élnek nálunk rosszabbul, keményebb körülmények között, mégis tudnak nevetni, énekelni. Ez nem afféle hurrá-optimizmus, nem is kell a homokba dugni a fejünket, csak arra biztatnék mindenkit, hogy néha engedjen meg magának pár boldog és elégedett pillanatot. Felesleges folyton zsörtölődni, okoskodni, mondogatni, hogy nekünk van igazunk. A világ a mi igazunk mellett is ugyanúgy elsétál, csak mi leszünk szomorúbbak vagy keserűbbek, ha folyton nyavalygunk. Nekünk ezt dobta a gép. Ha van rá lehetőségünk, változtassunk, ne hagyjuk a rosszat, ne éljünk csendes kétségbeesésben, ám ha nem tehetünk mást, akkor igyekezzünk találni valamit, amitől időről időre kiderül bennünk az ég. Bármilyen nehéz is. Hiába tudjuk, hogy egy életünk van, ha ezt az életet nem akarjuk nyugalomban, örömben megélni. Mindannyian ismerünk olyanokat, akik fittyet hánynak mások véleményére, előítéleteire, odamondogatásaira, és titkon csodáljuk őket a bátorságukért. Próbáljuk meg elhinni, hogy nekünk is jár a jókedv, a kedvesség, a derű, és más dolgunk nincs is, mint észrevenni és adni belőle másoknak.
A mosoly varázserejéről ódákat zengenek, akik ismerik. Fogadjuk el, hogy igazuk van. Nem kell üdvözült vigyorral járnunk az utcán, viszont búvalbélelt képpel sem muszáj, hiszen az eső, ahogy mondani szokás, akkor is esni fog, ha örülünk neki, de akkor is, ha nem. Nagyon sok múlik a hozzáállásunkon. Sírva vigadni igazán felesleges. Nem visz előre. Azt a pár évtizedet, amit ajándékba kaptunk ezen a bolygón, ebben a gyorsan változó testben, éljük meg több örömmel. Nem könnyű, de nem is lehetetlen. Legyünk őrültek, járjunk színes ruhákban, lepjük meg a szomszédunkat egy kosár eperrel, kedvesünket pár szál vadvirággal, szüleinket egy váratlan látogatással! Mindegyik után többek leszünk. Adtunk, és valamilyen módon vissza is fogjuk kapni, ebben biztosak lehetünk.
Élni gyönyörűség, bizonyítsuk be magunknak!
Kép forrása: Pinterest
