Lassan éjfélt üt az óra. Nincsenek nagy vágyaim, csak kikapcsolt aggyal szeretnék végre eljutni álomországba. Van ennek azonban egy „aprócska” akadálya: a kedvesem mellettem úgy horkol, hogy alattunk beleremeg a matrac.
És ez még csak egy a számos kisebb bosszúság közül, amitől néha kitépem a maradék hajam is. Ha az Újpest játszik a franc tudja épp ki ellen, nem lehet hozzászólni. Ha üres a hasa vagy túlórázott, szintén csak egy morgó medvét találok helyette. Természetesen akkor támad kedve ahhoz, amikor én épp jéghegy-királynőt játszom. Amikorra pedig bennem lobban fel a Végzet Asszonya, látom, hogy már elaludt. És csak horkol és horkol, akkor is, ha már a vállainál rázom, hogy ébredjen fel.
Akárhogy próbálok emlékezni, nem volt „Hogyan működj együtt egy párkapcsolatban” óránk az iskolában.
Azt hiszem normális, hogy az ember néha ki akar szállni, otthagyni az egészet a francba, és csak élni azt az egyedülálló életet, amiről már csupán halvány emlékfoszlányai maradtak.
Velem is megesett már.
És ha épp magam vagyok otthon, bátrabban visszaemlékezem arra a hét évre, amikor egyes-egyedül boldogultam. Igen, ment miden önállóan is, ezt jó tudni. De esténként nem tudtam kinek elpanaszolni a gondjaimat. A két erős kar helyett, melyek mindig ölelnek szükség esetén, csak a szoba fakó, közönyös csöndje várt rám. A férfiak, akikkel találkoztam, felelőtlenek voltak, önzők és eszük ágában sem volt akár egyszer is komolyabban megkérdezni, hogy érzem magam.
Igen, ijesztő, hogy még akár több tíz évet ugyanazzal az emberrel kell leélnem. Elszomorít, hogy jóképű, erős, borostás-arcú férfiakat kell visszautasítanom, azokat, akikkel régen szabadon kikezdhettem. Nem használhatom ki azt a játékos vonzerőt, amivel már olyan sok férfi fejét elcsavartam. Mintha szép lassan egy kicsit elhervadnék.
De társ nélkül talán már ki is száradtam volna, csak egy megsárgult gaz maradna belül. Erős lennék, tenném a dolgomat, mint annyi nő, de mindig lenne egy tátongó űr a szívemben. Ennyit pedig nem ér a társ nélküli szabadság.
#nemkoronavírus
A MyMirrornál az induláskor úgy döntöttünk, hogy szórakoztatni fogunk. Azóta a világunk kifordult sarkaiból és tudjuk, hogy a vírus okozta sebek nehezen gyógyulnak majd. A mi küldetésünk azonban nem változott.
Most is megpróbáljuk a bezártságunkat vidámabbá, elviselhetőbbé tenni. Ezért azokat a tartalmakat amelyek nem tartalmaznak információt a koronavírusról #nemkoronavírus jelöléssel látjuk el annak érdekében, hogy azokat, akik kerülik a vírussal kapcsolatos tartalmakat így is megnyugtassuk, hogy abban a cikkben nincs szó erről. Együtt túl leszünk ezen az időszakon!
Borítókép forrás: internet
