Igaz történetek – Macska a pácban

Ekkor a szomszéd kijelentette, hogy nem gond, majd a férje, aki valaha hullaházban dolgozott, elintézi.

A közösségi oldalak abszolút sztárja a macska. Mindenhol, minden mennyiségben kedvenc, így sokszor előkerül beszéd közben is. Ez a történet a legjobb barátnőmmel és férjével esett meg, akik egy szép napon elhatározták, hogy maguk mögöttük hagyják a fővárost és megbarátkoznak a vidéki élet szépségeivel. Természetesen ez azzal járt, hogy háziállatokat is be kellett vonniuk az életükbe a két gyerek miatt, így hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon, macskában egyeztek ki két gyerekük nem kis örömére.

Az azonban nem volt bekalkulálva, hogy a nőstény macska, mit ad isten, elleni fog, ha nem tesznek ellene. Már az első alkalommal négy kölyköt hozott a világra, és féltékenyen őrizte őket, bár jó maga is fiatalka volt még. Egyik délelőtt barátnőm éktelen nyávogást hallott a kazánház felől, amelyben a kicsik töltötték első pár napjukat. Lerohant, de nem látott semmit, viszont az anyamacska nem mert bemenni a vasajtón, ami miatta volt nyitva. Csak nyávogott keservesen. Mégse lehetett azonban egész nap vele foglalkozni, ezért Kata otthagyta és visszament főzni. A második vernyogáskor, amely az elsőnél is keservesebb volt, megint lerohant, és akkor látta meg, hogy egy hatalmas kandúr settenkedik a sötét kazán felé. Az anyamacska nem mert mozdulni, csak sírt. Kata felkapott egy seprűt és próbálta kikergetni a hívatlan vendéget, de az elbújt a fal melletti farakások közt. Negyedórás cécó után feladta.

 
 

Folytatta a főzést, majd mégse hagyta nyugton a dolog, visszament.  A ronda, nagy kandúr ott imbolygott a gyenge fényben. Alig állt a lábán. Érezhetően gyenge volt. Azonnal megesett a szíve rajta, és már bánta a seprűs akciót. Felhívta az állatorvost, elmondta, hogy mi a helyzet, de az kis híján kinevette. Annyit mondott, ha nem tudja behozni a macskát, akkor menjen el hozzá, és majd egy fecskendőben némi gyógyszert, azt nyomja fele a macska szájába. Kata, bár szerette az állatokat, azért nem érzett ekkora bátorságot. A kandúr nem volt barátságos és jóval nagyobbnak tűnt az általa ismerteknél. Hiába tiltakozott, az orvos erre leteremtette, hogy gyáva és szedje már össze magát, vagy képes hagyni, hogy az állat szenvedjen?

Ettől azonnal kijózanodott, és előjött belőle Teréz anya. Felkerekezett a szomszéd utcába, ahol az állatorvos rendelt és nem kis büszkeséggel, no megy egy fecskendővel tért haza. Hazaérve azonban rájött, hogy mégse elég bátor. Átszaladt a szomszédba, és kérte a szomszédasszonyt, hogy támogassa meg őt hathatós jelenlétével. Így már két nő lopakodott a kazánház felé egy fényes nyári délutánon enyhe gyomorremegéssel. Benn csend volt, nem sírtak sem a kölykök, sem az anyjuk.

A földön azonban ott feküdt a kandúr, hab csordogált a szája sarkából, szinte már merev volt. Valószínűleg meghalni jött oda, megmérgezték.

Kata fellélegzett, hogy nem kell lefogni egy idegen állatot, viszont újabb probléma adódott. Mi lesz a tetemmel? Merthogy egyikük sem mer hozzányúlni, azt tudták. Nézték a kimúlt, hatalmas állatot, amely még holtában sem volt kevésbé félelmetes. Ekkor a szomszéd kijelentette, hogy nem gond, majd a férje, aki valaha hullaházban dolgozott, elintézi. Az egész kezdett egy abszurd cseh vígjátékra hasonítani. És pár óra múlva Csaba valóban megoldotta a dolgot. A merev macskát egy sittes zsákba gyömöszölte, de csak úgy tudta, hogy annak négy lába felfelé nézett. Ez a tény később nem kis hanghatás előidézője lett.

Úgy gondolta, ő megtette, amit a haza megkívánt, ezért a zsákot Katáék kapujába rakta, mondván, majd a férj gondoskodik a továbbiakról, és hazaballagott. Estefelé meg is érkezett a gyanútlan tulajdonos.

Kata benn etette a gyerekeket, amikor a kocsifeljárón megállt az autó.

Kinézett az ablakon és látta, hogy Karcsi haragos arccal pattan ki a kocsiból látván a barna sittes zsákot. Valószínűleg azt hitte, valakinek nem volt kedve elvinni a szemetet jobb helyre.

Határozott léptekkel a zsákhoz lépett, és vadul szétnyitotta, hogy kiderítse, mi a fene lehet az, amit épp hozzájuk kellett letenni. És ekkor az utca madarai mind felreppentek, mert a felfelé ágaskodó macskalábak látványa olyan ordítást váltott ki a férfiból, amilyet régen hallottak a környéken. Kata az ablakból leste a jelenetet és úgy nevetett, hogy majd bepisilt. Csak egy kóbor pillanat erejéig jutott eszébe, hogy figyelmeztethette volna párját, de ez a lehetőség egyszerűen kiment a fejéből. Karcsi arcának látványa aznap feltette az i-re a pontot.

fotó: Pinterest

 

 

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here