Pünkösd rózsája

Évszázadokon át kedvelt virág volt, de a 21. század kissé megfeledkezett róla. Most a reneszánszát éli ez a különlegesen szép, mutatós virág. Mindig a május és vele együtt a szerelem jut eszembe róla. Régen is, ahogy ma is, majdnem minden a szerelem körül forgott. Ez nem túlzás. Gondoljunk csak a filmekre, könyvekre, virágokra, ajándékokra. Alig akad olyan történet, amelyen nem fut át egy szerelemi szál. Lehetünk realisták vagy romantikusok, a szerelem nem maradhat ki az életünkből.

A pünkösdi rózsa szerelem hónapjában nyílik. Ragyogó, illatos, selymes szirmai messziről felhívják a figyelmet különleges voltára. Ez a virág maga a nő. Sokáig bimbósan várja a napsütést, de amikor kipattan a sziromtenger, akkor teljes fényében uralja a kertet. Ilyenek a nők is, ha tavasszal a csípős levegő meglegyinti az arcukat. Kicsit visszafogottak, de csak addig, amíg figyelmet nem kapnak.

 
 

Régen a lányok a reggeli mosdóvízbe szórták, hogy a szerelem el ne kerülje őket. Szemérmesen azt mondták ilyenkor, hogy egészségesek legyenek. De egy fiatal lány nem az egészségével van elfoglalva, hanem az érzéseivel. A régmúlt finom jelzéseit ma már alig értjük meg. Sokan nem ismerik már a virágok nyelvét, nem tudják, mit jelentenek a színek. Virágot csak páratlanul adunk, mert az hoz szerencsét. Némelyiket nem illik ajándékba vinni, mert sóherséget, maradiságot tükröz. Ilyen lett az idők során a méltatlanul háttérbe szorított szegfű. Bezzeg a rózsa, a liliom és a kála…

Valaha a legények pünkösdi rózsát, más néven bazsarózsát tettek a lány ablakába, aki tetszett nekik. Ha a lány bevitte, elfogadta az udvarlást. Meghatóan szép gesztus ez. Mennyivel kedvesebb, rejtettebb, mint egy üres üzenet különböző jelekkel tűzdelve!

Pünkösd ünnepe a katolikus egyház születésnapja, a Szentlélek eljövetelének ünnepe. Egy kicsit a magyarországi szerelemünnep is.

Most is, ha ránézek a vázámra, virít benne pár szál. Nem bordó, lila, mint a legtöbb, hanem világító fehér. Azt hirdeti, május van, süt a nap és szeretni, szeretve lenni a legcsodálatosabb dolog a világon.

fotó: Pinterest

Imre Hilda
Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here