- Tudok valamiben segíteni? - kérdezte a nő, miközben fel és alá járkált a lakásban.
- Anya, már háromszor kérdezted, és még mindig az a válaszom, hogy köszönöm, nem. Boldogulok. A kaja készen, a lakás csillog, minden össze van pakolva....
"Finoman a tenyerébe vette a bájos arcocskát, elseperte róla a szélborzolta fekete fürtöket, és először puszit lehelt a pisze orrocskára, aztán a nő ajkaira."
A sorozat többi részét itt olvashatod
Ez a hét sem tűnt egyszerűnek: Márk körül egyre több lett...
"– Megköszönte…? Meghívott…? Hát, ez szuper. Tudtam, hogy anyámra lehet számítani. Ezek szerint puhította apámat. Na, nem is baj. És mit mondtál megyünk? – kérdezte Márk nevetve."
A sorozat többi részét itt olvashatod
Talán mégsem volt szerencsés egy napra szervezni a...
"Márknak semmi kedve nem volt vezetni, beszélni, sőt létezni sem. Megsemmisülve segítette be Zsemlét és Évát a kocsiba, majd felhívta Juci nénit, hogy késni fognak."
A sorozat többi részét itt olvashatod
Zebegényig hosszú volt az út. Az autó engedelmesen szelte a...
"Éva még hosszú perceken át mozdulatlanul ült a konyhában. Keze Zsemléhez ért, lassan simogatni kezdte, miközben Márk finom, de férfias illatát lélegezte be. Egyszerre volt megkönnyebbülten üres, és zsibbadósan-csordultig tele."
A sorozat többi részét itt olvashatod
Az éjszaka nyugalmasan telt, már...
"A búcsú is könnyed és vidám volt… valahogy mindenki érezte, hogy ez a nap valami izgalmas, boldog időszak kezdete…"
A sorozat többi részét itt olvashatod
Éva nagyot nyújtózott meleg takarója alatt, résnyire nyitotta szemét, és egyszerre érzelmek egész kavalkádja árasztotta el....
"Azistenit – szisszent fel Éva, és remegve magához hívta Zsemlét. – Csak megmérgezték. A szemetek."
A sorozat többi részét itt olvashatod
Éva, miután feltakarított, és az ágyába vonszolta Zsemlét, az övtáskájából előtúrta a telefonját, és kikereste az állatklinika számát. Tudta, hogy ott már...
"– Ha akarod, felhívom én a vakvezetőkutya alapítványt, és közlöm velük én a dolgot. Vagy, ha kell, segítek is gazdit találni – ajánlotta fel a férfi.
– Nem, mindenképpen én mondom el nekik. Köszi. Most hazamegyünk. Végeztünk, ugye? – kérdezte tétován a nő."
A...
"- Nem tudom, hogy fogok Zsemle nélkül élni. Máris hiányzik.
- Én majd segítek. Ahogy tudok."
A sorozat többi részét itt olvashatod
Két nappal később Éva már nagyon izgatott volt. Közeledett az utolsó közös húsvétja Zsemlével - és az első közös ünnepe...
Mint sokaknak, neki sem ez volt élete legjobb éve… A munkáját ugyan nem vesztette el, a betegség viszont ott ólálkodott körülötte, és a közelgő nyugdíj gondolata is rendesen nyomasztotta. Hogyan lesz tovább? Mit fog magával kezdeni? Hogy telik majd...
