El kellett távolodnom kissé, hogy jobban lássak. Hogy megértsem a lényeget.Nem sokat konyítok a festészethez, nem tudom, mi ennek a stílusnak a neve, de arra hamar rájöttem, hogy ami közelről durva, kusza ecsetvonások halmazának tűnik, az pár lépést hátrálva...
Ahogy végig sétált a kapitányság folyosóján, minden szempár rászegeződött. A kávéautomata körül lebzselő rendőrök zsivaja megszűnt, a beállt csendben visszhangot vert a tűsarkú éles kopogása. Határozottan nyitott be a főnök irodájába, miközben vörös parókája tincseit lazán vetette át a...
A féltékenységi ügyek mindig egyértelműek, gondolta Walker nyomozó, ahogy ide-oda lökdöste kávéja maradékában a szétrágott fapálcikát. A sebet indulatból, mindig szemből ejtik. Egy megcsalt férj képtelen hátba szúrni azt, aki elárulta: látni akarja a reakciót, a félelem döbbenetét. Összegyűrte...
– Szerinted téged ki gyilkolna meg, ha egy krimiben lennénk?– Tessék? – nézek értetlenül a férjemre, akinek megint sikerült valami hülye témával előhozakodnia. Éjfél van. Pár perccel ezelőtt tettem le a telefont. A fiammal beszéltem, megint összevesztek a feleségével....
Melanie bezárta a galéria ajtaját, mielőtt elindult volna, még egyszer körbenézett a koromsötét, bármely mozgástól kihalt utcán. Tulajdonképpen maga sem értette, mitől fél. Félelem. Az érzés olyan idegen volt számára, akárcsak a valaha megtapasztalt szegénység kilátástalanság érzete. Nagyot sóhajtott,...
Valahányszor eszébe jutott a Nő, aki végül a második felesége lett, gyűlölte önmagát és a Nőt is. Minden értelmet nélkülözött ez a házasság, de a sorsa beteljesedése volt mégis, s most, hogy ott áll a Tulipán Étterem vörös márvánnyal...
Nyár vége volt. Egy városszéli, csendes kis ház teraszán merengve üldögélt Anriett. A terasz felé nyúló vadszilvafa ágai időnként kecsesen meghajoltak egy-egy odarepülő kismadár alatt. A szellő lágyan kapott bele a lány vörös fürtjeibe. Pajkosan cirógatta meg arcát, de...
András a párkányon állt. Eldöntötte már, hogy ugrik, de még várt.Visszanézett a tárgyalóba, melynek ablakán kilépett és hirtelen eszébe jutottak az alig egy hete történtek.A tárgyalóból a cég elnöke, vagy ahogy a háta mögött suttogták, az Öreg lépett ki...
Mohával benőtt, öreg falai közt, most csönd honol. Egykor hangosan zakatoló vonatok járták a rozsdás síneket. Már évek óta alig jár ide valaki. Vonat is már csak napi egy jön rendszeresen. Én szoktam csupán kiülni ide, a kopott padra...
Egy lágy fuvallat, ami csiklandozza az arcomat…és abban a pillanatban már nyitódik is a szemem és egy másodperc múlva mosolyra húzódik a szám - a férfi, akit szeretek, hosszú napok elteltével újra mellettem lélegzik.Csak nézem és amilyen hatalmas boldogság...
