Az éj sötét leple alatt a csillagok fénye egyre halványabban pislákolt. Felhők közeledtek és vihar.
A király az erkélyén állt. Várakozott valakire… valamire. Érezte, milyen vészesen fogy az ideje. A világ színei elhalványultak, holott a látása még kiváló volt. Ám...
Néztem, ahogy játszik a színpadon és minden más elhomályosodott körülöttem. Nem
tudtam már, hogy miről szól a darab és a többi színészt sem láttam, csak őt, ahogy szívét,
lelkét belerakva játszik. Elvarázsolt a hangja, a szenvedélye a darab iránt. Lágyan mozgott...
Melanie bezárta a galéria ajtaját, mielőtt elindult volna, még egyszer körbenézett a koromsötét, bármely mozgástól kihalt utcán. Tulajdonképpen maga sem értette, mitől fél. Félelem. Az érzés olyan idegen volt számára, akárcsak a valaha megtapasztalt szegénység kilátástalanság érzete. Nagyot sóhajtott,...
Amint belép a zsúfolt bárba őt figyelem, mindenki más megszűnik körülöttünk, csak Troy-t látom, érzem. A szívem hevesen dobog, kiszárad a szám, miközben felém pillant. Azonnal kiszúr, holott legalább száz ember van rajtunk kívül. Ő a legjobb barátom, mióta...
– Szerinted téged ki gyilkolna meg, ha egy krimiben lennénk?– Tessék? – nézek értetlenül a férjemre, akinek megint sikerült valami hülye témával előhozakodnia. Éjfél van. Pár perccel ezelőtt tettem le a telefont. A fiammal beszéltem, megint összevesztek a feleségével....
Jöttök ti még az én utcámba! Ezt kiabálta Lázár Bonifác amikor hajnali kettő körül a nyakánál fogva hajították ki a kocsmából. Az egyensúlyát elvesztette, a kalapja leesett a fejéről és odébb gurult, úgy gyűrűzve a földön, mint egy érme...
Cinzia lassan becsukta a Calle de la Canonicára nyíló villa angolzöldre mázolt nehéz faajtaját. Szerette volna hangosan bevágni, de a neveltetetése és az ajtó súlya ezt nem tette lehetővé. Egy Giustiniani, akinek minden felmenője a velencei nemességből származott, nem...
A Balaton egy morcos, haragos arcát mutatta éppen. A víztükör szinte
egybeolvadt a sötétszínű viharfelhőkkel. Fodrozódtak a hullámok, hajladoztak a karcsú nádszálak a közeli nádasban, izgatottan köröztek a molnárfecskék a tó fölött. Egy ütött-kopott vitorlás csónakot csak úgy dobáltak a...
Kedves Pályázatírók!
Nagyon köszönjük a türelmeteket, és muszáj még egyszer megismételnünk,
hogy fantasztikusak vagytok! Nemcsak rengeteg novella érkezett, hanem
kifejezetten sok jó is! Nem éreznénk igazságosnak, ha csak a 10
legjobbat mutatnánk meg az Olvasóknak, ezért úgy döntöttünk,
Közönségdíjat alapítunk.2022. június 16. és 25....
Mohával benőtt, öreg falai közt, most csönd honol. Egykor hangosan zakatoló vonatok járták a rozsdás síneket. Már évek óta alig jár ide valaki. Vonat is már csak napi egy jön rendszeresen. Én szoktam csupán kiülni ide, a kopott padra...
