szombat, október 5, 2024
Mereven bámult az asztalon lévő fémkazettára. Alig várta, hogy a banki alkalmazott magára hagyja, s végre kinyithassa a széfet.Kivette a kulcsot és felhajtotta a tetejét. Különös dolgokat rejtett. Egy vörös koktél ruha, hozzá illő tűsarkú, egy tulipán medálos nyaklánc...
A Balaton egy morcos, haragos arcát mutatta éppen. A víztükör szinte egybeolvadt a sötétszínű viharfelhőkkel. Fodrozódtak a hullámok, hajladoztak a karcsú nádszálak a közeli nádasban, izgatottan köröztek a molnárfecskék a tó fölött. Egy ütött-kopott vitorlás csónakot csak úgy dobáltak a...
Mohával benőtt, öreg falai közt, most csönd honol. Egykor hangosan zakatoló vonatok járták a rozsdás síneket. Már évek óta alig jár ide valaki. Vonat is már csak napi egy jön rendszeresen. Én szoktam csupán kiülni ide, a kopott padra...
Melanie bezárta a galéria ajtaját, mielőtt elindult volna, még egyszer körbenézett a koromsötét, bármely mozgástól kihalt utcán. Tulajdonképpen maga sem értette, mitől fél. Félelem. Az érzés olyan idegen volt számára, akárcsak a valaha megtapasztalt szegénység kilátástalanság érzete. Nagyot sóhajtott,...
Jöttök ti még az én utcámba! Ezt kiabálta Lázár Bonifác amikor hajnali kettő körül a nyakánál fogva hajították ki a kocsmából. Az egyensúlyát elvesztette, a kalapja leesett a fejéről és odébb gurult, úgy gyűrűzve a földön, mint egy érme...
Ahogy végig sétált a kapitányság folyosóján, minden szempár rászegeződött. A kávéautomata körül lebzselő rendőrök zsivaja megszűnt, a beállt csendben visszhangot vert a tűsarkú éles kopogása. Határozottan nyitott be a főnök irodájába, miközben vörös parókája tincseit lazán vetette át a...
Egyszer volt, hol nem volt… nem, ez olyan elcsépelt. Nem is tudom igazán, hogy illene elmesélni egy ilyen fájdalommal, gyásszal és őrülettel teli történetet. Rögtön kezdeném azzal a sorsfordítóan tragikus eseménnyel, mely a nem éppen ép elmével rendelkező kamaszunkat...
Néztem, ahogy játszik a színpadon és minden más elhomályosodott körülöttem. Nem tudtam már, hogy miről szól a darab és a többi színészt sem láttam, csak őt, ahogy szívét, lelkét belerakva játszik. Elvarázsolt a hangja, a szenvedélye a darab iránt. Lágyan mozgott...
Már rég túl volt az összes praktikán, amiket szerelmi csalódás esetén szokott bevetni. Cipővásárlás, csajos délután, egy nagy vödör karamellás fagyi, edzés teljes kimerülésig, fodrász, mozimaraton, még egy nagy vödör karamellás fagyi, túlórák tömkelege, a lakása kisuvickolása a pincétől...
Anyai öröksége volt a vörös haj. Ez a rengeteg vörös haj, és a szeplők, az egész testét beborító temérdek aranyló pötty. Gyűlölte a szeplőit, akárcsak sohasem ismert édesanyját, az anyát aki egykor elhagyta őt és apját. Órájára sandított: 23:13. A busz lustán csorgott...
- Advertisement -
46,301RajongókTetszik
13,262KövetőKövetés

Legfrissebb