András a párkányon állt. Eldöntötte már, hogy ugrik, de még várt.Visszanézett a tárgyalóba, melynek ablakán kilépett és hirtelen eszébe jutottak az alig egy hete történtek.A tárgyalóból a cég elnöke, vagy ahogy a háta mögött suttogták, az Öreg lépett ki...
Valahányszor eszébe jutott a Nő, aki végül a második felesége lett, gyűlölte önmagát és a Nőt is. Minden értelmet nélkülözött ez a házasság, de a sorsa beteljesedése volt mégis, s most, hogy ott áll a Tulipán Étterem vörös márvánnyal...
Egy lágy fuvallat, ami csiklandozza az arcomat…és abban a pillanatban már nyitódik is a szemem és egy másodperc múlva mosolyra húzódik a szám - a férfi, akit szeretek, hosszú napok elteltével újra mellettem lélegzik.Csak nézem és amilyen hatalmas boldogság...
Nóra elmélázva rendezgette csokorba a tulipánokat. Szép, tarka bokrétát kötött a többi, előre elkészített csokor mellé. Ezek igen népszerűek voltak a Patak utcai, apró, takaros virágüzletben. Nóra arra gondolt, valahol szomorú, hogy ma már a férfiak nem tudakolják meg,...
December 13-a volt, szombat reggel fél hét. Egyedül álltam a buszmegállóban, és arra gondoltam, mások még alszanak a jó meleg ágyikójukban, amikor gyors lépteket hallottam a hátam mögül, mint amikor az ember siet, hogy le ne késse a járatot. ...
Ahogy végig sétált a kapitányság folyosóján, minden szempár rászegeződött. A kávéautomata körül lebzselő rendőrök zsivaja megszűnt, a beállt csendben visszhangot vert a tűsarkú éles kopogása. Határozottan nyitott be a főnök irodájába, miközben vörös parókája tincseit lazán vetette át a...
Nyár vége volt. Egy városszéli, csendes kis ház teraszán merengve üldögélt Anriett. A terasz felé nyúló vadszilvafa ágai időnként kecsesen meghajoltak egy-egy odarepülő kismadár alatt. A szellő lágyan kapott bele a lány vörös fürtjeibe. Pajkosan cirógatta meg arcát, de...
Egyszer volt, hol nem volt… nem, ez olyan elcsépelt. Nem is tudom igazán, hogy illene elmesélni egy ilyen fájdalommal, gyásszal és őrülettel teli történetet. Rögtön kezdeném azzal a sorsfordítóan tragikus eseménnyel, mely a nem éppen ép elmével rendelkező kamaszunkat...
Mohával benőtt, öreg falai közt, most csönd honol. Egykor hangosan zakatoló vonatok járták a rozsdás síneket. Már évek óta alig jár ide valaki. Vonat is már csak napi egy jön rendszeresen. Én szoktam csupán kiülni ide, a kopott padra...
Jöttök ti még az én utcámba! Ezt kiabálta Lázár Bonifác amikor hajnali kettő körül a nyakánál fogva hajították ki a kocsmából. Az egyensúlyát elvesztette, a kalapja leesett a fejéről és odébb gurult, úgy gyűrűzve a földön, mint egy érme...
