Az éj sötét leple alatt a csillagok fénye egyre halványabban pislákolt. Felhők közeledtek és vihar.
A király az erkélyén állt. Várakozott valakire… valamire. Érezte, milyen vészesen fogy az ideje. A világ színei elhalványultak, holott a látása még kiváló volt. Ám...
Ahogy végig sétált a kapitányság folyosóján, minden szempár rászegeződött. A kávéautomata körül lebzselő rendőrök zsivaja megszűnt, a beállt csendben visszhangot vert a tűsarkú éles kopogása. Határozottan nyitott be a főnök irodájába, miközben vörös parókája tincseit lazán vetette át a...
Jöttök ti még az én utcámba! Ezt kiabálta Lázár Bonifác amikor hajnali kettő körül a nyakánál fogva hajították ki a kocsmából. Az egyensúlyát elvesztette, a kalapja leesett a fejéről és odébb gurult, úgy gyűrűzve a földön, mint egy érme...
A járdán ütemes kopogást hallatszik. Egy pár világoskék tűsarkú hangja, ahogy a viselője néha kicsit botladozva imbolyog az elhasznált járda mohás rései között. Aki látja, azt hiheti, hogy egy buliba igyekszik, de nem így van. Hazafelé tart a kollégiumi...
Amint belép a zsúfolt bárba őt figyelem, mindenki más megszűnik körülöttünk, csak Troy-t látom, érzem. A szívem hevesen dobog, kiszárad a szám, miközben felém pillant. Azonnal kiszúr, holott legalább száz ember van rajtunk kívül. Ő a legjobb barátom, mióta...
Lebegtem. Mint minden alkalommal amikor Őt figyeltem.
A mai nap különleges, ezt valahogyan Ő is érezte. Rajta van a vörös tűsarkú amiben először láttam. Már három hete figyelem a kirakat üvegén keresztül, de egyszerűen nem tudok betelni a látvánnyal. Gyönyörű...
December 13-a volt, szombat reggel fél hét. Egyedül álltam a buszmegállóban, és arra gondoltam, mások még alszanak a jó meleg ágyikójukban, amikor gyors lépteket hallottam a hátam mögül, mint amikor az ember siet, hogy le ne késse a járatot. ...
Már nem voltak könnyei. Mind elsírta őket dühében, bánatában, félelmében. Képtelen
volt gondolkodni. Eltervezte, megtette. De a várt felszabadulás helyett a rettegés szakadt
rá.Olyan csendben nyitott be a lakásba, amennyire csak tudott, mezítláb osont előre, talpát
mohaként simogatta a szőnyeg. Odabent csak...
Cinzia lassan becsukta a Calle de la Canonicára nyíló villa angolzöldre mázolt nehéz faajtaját. Szerette volna hangosan bevágni, de a neveltetetése és az ajtó súlya ezt nem tette lehetővé. Egy Giustiniani, akinek minden felmenője a velencei nemességből származott, nem...
Már rég túl volt az összes praktikán, amiket szerelmi csalódás esetén szokott bevetni. Cipővásárlás, csajos délután, egy nagy vödör karamellás fagyi, edzés teljes kimerülésig, fodrász, mozimaraton, még egy nagy vödör karamellás fagyi, túlórák tömkelege, a lakása kisuvickolása a pincétől...
