Hétköznapi párbeszédek szex után

PÁR-beszéd 1. – 2021. – valahol a világban, szeretkezés után

– Neked jó volt?
– Nem érezted?
– Nem vagyok biztos benne, sose mutatod ki az érzéseid.
– Ha nem érezted, akkor gáz van.
– Esetleg válaszolnál?
– Minek erről ennyit beszélni? Egyszerűen érezned kellett volna. Utálom, hogy nektek, nőknek mindent a szátokba kell rágni.
– Csak kérdeztem.
– Most ne sértődj meg! Mindent elrontasz ezzel az örökös sértődéssel. Unom már, hogy minden kis dolog miatt képesek vagytok hisztizni.
– Mi az, hogy képesek vagytok? Miért, hányan vagyunk?
– Ezt képletesen mondtam, nem kell kötekedned folyton.
– Nem kötekedek, de rosszul fogalmazol. Ha egyszer normálisan a tudtomra adnád, mit érzel, nem lenne szükség az ilyen beszélgetésre.
– Most sincs szükség, de mindent túlbonyolítasz. Nem lehetne egy picit csendben feküdni?
– Szerinted mindig én vagyok a hibás? Én csak egy kis elismerésre vágytam. Hogy mondd már ki egyszer ebben a büdös életben, hogy jó voltam. Vagy netán fantasztikus.
– Jó voltál, fantasztikus.
– Menj a fenébe, nincs szükségem a gúnyolódásodra. Nemrég még eszedbe sem jutott volna undokoskodni velem. Amikor s szex közben a fülembe suttogsz, sosem vagy ilyen utálatos.
– Lehet. De olyankor nem faggatsz. Magamnál sem vagyok. Élvezem, amit csinálsz.
– Na, végre! Csak ennyit akartam hallani. Szóval, élvezed. Ezt jó hallani. Csak ne kellett harapófogóval kiszednem belőled.
– Most elégedett vagy? Ez elég a boldogsághoz?
– Igen, a szavak sokat számítanak.
– Akkor olvass Coelho-t! Ő mindig tudja a tutit.
– Menj a francba!

 
 

PÁR-beszéd 2. – Közvetlenül a szeretkezés után

– Ne gyújts rá azonnal, utálom!
– Ne haragudj, de muszáj kiengednem a gőzt.
– Most engedted ki! Azt mondtad, erre a szex a legjobb. Néha nem tudom, mit higgyek el neked.
– Igazad van, kicsim, de a cigaretta az cigaretta. Felteszi az i-re pontot.
– Azt hittem, az az orgazmus.
– Jól van na, meg ne bántódj, szépségem. Az, persze, hogy az, de a cigizés vele jár.
– Mármint a szexszel?
– Igen, egyértelműen. Láthattad a gagyi romantikus filmjeidben is, mielőtt még Hollywood letiltotta volna a dohányzást a filmekben.
– Nem láttam. Viszont büdös lesz az ágynemű.
– Van mosógép! Nem a patakra hordod a ruhát mosni! Vagy nem akartad cserélni? Az előző nőm minden szex után cserélte.
– Ezt nem hiszem el! Az exedhez hasonlítasz? Te egy idióta vagy.
– Igen, ezért is feküdtem le veled.
– A helyedben ezen nem vigyorognék! Inkább légy boldog, hogy olyan nőd lehet, mint én.
– Olyan, aki beszólogat? Vagy, aki mellett nem lehet békésen cigizni?
– Nem. Igazán jó nőd. Bevállalós, kedves.
– És szerény.
– Most jöhetsz ezzel e nagyképű dumával, de ismerem az elődöm, hát olyan rusnya volt, hogy a halál öreganyja is szépségversenyre nevezhetett volna mellette.
– Hű, de választékos lettél! Közlöm veled, hogy az ágyban verhetetlen volt.
– És ezt most a szemembe mondod? Hihetetlen vagy! Ha lehamuzol, orrba váglak. Remélem, ő semmiért nem szólt neked. Ő mindenben bólogatott, és alig várta, hogy hemperegjen veled.
– Pont így volt.
– Akkor miért vagy most itt?
– Szeretnék egy cigarettát békében elszívni, ha hagynád.
– Hagyom, csak ne feledd, milyen szerencsés vagy velem.
– Ha elfelejteném, te hamar emlékeztetnél rá.
– Ebben biztos lehetsz. A pasik gyakran nem veszik észre, hogy milyen jó dolguk van egy-egy nő mellett. Vagy, ha igen, akkor  hamar megszokják.
– Majd észben tartom. Főznél nekem egy kávét? Jól esne a cigi mellé.
– Na, pont ezt mondtam. A kihasználás az megy.
– Csak megkértelek…
– Megyek, csinálok, csakhogy eszedbe juttassam megint, hogy mennyire szeretsz!
– Igazad van. Ideje megemlítened. Ezt is.

PÁR-beszéd 3. – Pár perccel szeretkezés után

– Boldog vagy?
– Boldog!
– Teljesen?
– Abszolút.
– Soha nem vágynál más nőre?
– Kincsem! Hogyan vágynék, amikor te vagy életem nője?
– Életed szerelme is?
– Az is.
– És minden percét élvezted?
– Ahogy mindig.
– Mondtam már, hogy te vagy a legcsodálatosabb férfi, akivel dolgom volt valaha is?
– Igen, már többször.
– És örülsz neki?
– Persze.
– Szerintem ez nagy elismerés.
– Most mire célzol? Annyian voltak?
– Dehogy, nyuszikám. csak egyszerűen tudtodra akartam adni megint, hogy mennyire szenzációs vagy az ágyban. Soha senki nem érhet a nyomodba.
– Efelől nincs kétségem. Tudom, mi kell a nőnek.
– És mi kell, mókuskám?
– Gyengédség. Kedvesség. És rutin.
– Miféle rutin?
– Hát az, amit az ágyban tanultam.
– Hm. Erre nem gondoltam. Neked is velem a legjobb?
– Természetesen.
– Ne így mondd!
– Hát hogyan?
– Lelkesen, szerelmesen.
– Jó! Te vagy a világon a legjobb nő. Soha senkivel nem volt ilyen, mint veled.  Most jobb?
– Mi az, hogy nem volt ilyen?  Ilyen nem is lehetett, mert belőlem csak egy van.
– Pontosan. És én boldog vagyok.
– Biztos?
– Hogy kérdezhetsz ilyet, tündérbogár?
– Ne haragudj, de olyan jó hallani, hogy így áradozol rólam.
– De hát imádlak!
– Én is imádlak, mackóka!

PÁR-beszéd 4. – Húsz perccel szeretkezés után

– Szerinted, a hátsó falat lebontassuk?
– Micsoda? Még alszol?
– Nem alszom, hiszen beszélek.
– Márpedig elaludtál azonnal, ahogy vége lett.
– Nem aludtam el.
– De.
– Fáradt voltam. Örülj, hogy közben nem aludtam el.
– Nagy öröm. Majd kiugrok a bőrömből.
– Lebontassuk a falat? Oda elférne még egy szerszámos kamra. Maradt faanyag.
– Te most tényleg ezt akarod megbeszélni velem?
– Miért, mi ezzel a baj?
– Pár perce azt mondtad, a mennyekben vagy, erre gyorsan visszazuhantál a földre.
– Az szex közben volt. Néha azt sem tudom, mit beszélek.
– Ezt nem kellett volna mondanod. Ez bunkóság.
– Neked minden az. Ha kedves vagyok, nyálasnak tartasz. Ha simán beszélgetek, neked az sem jó, mert akkor meg bunkó vagyok.
– Ez nem igaz. Csak nem szeretem, hogy egy ilyen jó tíz perc után hétköznapi dolgokról beszélsz.
– Tíz perc? Mi az, hogy tíz perc? Mérted? A pofám leszakad. Volt az harminc is.
– Álmodban.
– Volt már több is régen. Akár egy óra is.
– Ahogy mondtad, régen.
– Te percben méred a teljesítményem?
– Eszemben sincs. De ha egy kicsit jobban figyelnél rám, nem tűnne olyan kevésnek ez a tíz perc sem.
– Figyelek.
– Persze. Csak azt hiszed. Ti, pasik mind azt hiszitek, hogy lepedőakrobaták vagytok. Aztán meg a nagy semmi. Pár percig erőlködtök, aztán bealusztok.
– Ez szemétség volt tőled.
– Ne haragudj, csak úgy kibukott belőlem. Nem akartalak megbántani.
– Rendben. Nem haragszom. Lebontsuk a falat?

fotó: Pinterest

 

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here