Az emberek jönnek-mennek az életedben. Egyet se akarj megkötni, legyen az barát, társ vagy kedves. A fogvatartott mindig szökni akar. Még akkor is, ha a köteléked selyemből van. Elveszel tőle valamit, ami csak az övé. Ez pedig a szárnyalás. Édesgetheted te magad mellé szép szóval, ajándékokkal, ha a kalitkája ajtaját zárva hagyod. A szavak megposhadnak, az ajándékok elrohadnak. Marad csak a menekülés. És a bezárt ember a puszta kezével is alagutat ás, ha menni akar.
Adj inkább erőt, figyelmet és törődést! Ezeknek nincs láthatatlan szálakból szőtt ketrece, mégis megtartják a szeretetet. Ha mindez kevésnek bizonyulna, akkor már nem tehetsz semmit. A kötelék kioldódott, és te mosollyal az arcodon ints búcsút. Hidd el, vannak utak, amelyek csak bizonyos ideig keresztezik egymást.
A jót őrizd meg, a rosszat pedig töröld. Ott a gomb a szívedben.
fotó: Pinterest
