Két dolgot utálok nagyon: ha a férfi öreg és szőrös. Na, jó, hármat: ha kövér. Mert ha adva van a nő, aki vékony, ápolt, hajlékony és bevállalós, akkor legyen hozzá hasonló a férfiember is, leszámítva a hajlékonyságot. Abból engedek.
Harmincnégy vagyok, de nem látszom annyinak. Futok, úszom, súlyzózom is olykor. Járok kozmetikushoz, fodrászhoz és szoláriumba. Mindemellett dolgozom, van egy weboldalam, amelyen nőknek adok tanácsokat pasivadászat céljából, szóval nem unatkozom. Ezek után elvárom, hogy ne gondolják rólam, hogy megelégszem bármilyen fazonnal, akinek pénze van. Nekem nem kell egy szőrös vadkan, aki azt képzeli, bármit megtehet, mert fut a vállalkozása. Teszek rá. Természetesen nincs ellenemre a pénz, mert igencsak megkönnyíti az életet, de hazudik az, aki azt állítja, mindennél fontosabb. Ha műtét előtt állsz, ha a meg akarsz menteni valakit a csődtől, akkor talán. De a mindennapokban nem gyűrheti le az undort, a szagokat és az ápolatlan külsőt.
Igényes vagyok magamra, és ezt elvárom a partneremtől is, ami nem nagy dolog, hiszen magamat adom neki. És amikor elmegyek egy randira, ahol szembejön velem egy hájas disznó, akinek kikandikál a mellkas szőre fehér inge alól, akkor hányni van kedvem. Főleg, ha akkora ing van rajta, hogy nem fedi be méretes hasát, és a gombok vészes lepattanás előtt állnak. Én nem sokat teketóriázok, megmondom a nemet, mire csúnya szavakat kapok cserébe. Enyhébb esetben megrökönyödést. Vajon miért? A nőktől elvárják, hogy sose öregedjenek meg, mindig illatosak és szépek maradjanak, de a pasik lehetnek bármilyenek? Tényleg flangálhatnak kinyúlt tréning alsóban a városban vasárnap délután? Tőlem igen, csak ne akarjanak találkozni velem. Érdekes, hogy ezek a férfiak nem ismerik a tükröt, és azt képzelik, nekik mindent szabad. Lehet sárga a foguk, rossz a leheletük, foltos a pólójuk, mert pénzük van? Ízlésük azonban semennyi.
Barátnőm azt mondja, hogy ha olyan szép szőke lenne, mint én, csakis öreg és jómódú jelöltet keresne. Nagyon öreget. Ezt a sztereotípiát rühellem, mert mások halálára várni nem túl szerencsés, addig meg nincs kedvem az ágyba bújni egy rakás bőrbe öltözött csonttal, aki felöltözve még élőnek tűnik, de levetkőzve már tegnap halott volt.
Harmincnégy vagyok, de teszek érte, hogy jól nézzek ki. Nem akarom azt mondani, hogy csak az öregek nem jönnek be. Van fiatal is, aki rosszabbul néz ki, mint öregapám. A mai férfiak tele vannak elvárással, de cserébe ritkán adnak valamit magukból. Hiába élünk a 21. században, hiába elérhető a borotva, a dezodor és minden más, egyesek messze elkerülik. Azt hiszik, hogy nem veszem észre, hogy nem cseréltek inget? Vagy márkás cipőjük koszos lábkörmöt rejt? Egyszerűen csak követelőznek, mondogatják nekem, hogy a feleségük, akitől nemrég váltak el, micsoda egy szörnyeteg volt, én őket látom annak.
Én legjobban az ötven körüli korosztálynak jövök be. Azt képzelik, megvehetnek kilóra, mert már biztos egzisztenciával rendelkeznek. Hát tévednek. Két koktélért cserébe, ugye nem képzelik, hogy egy női bugyi lemászik a bokára? Vicces, hogy néhánynak csak ennyi kellene, és nem hiszik el, hogy egy nőben lehet tartás. Hej, de sokszor megkapom, hogy nagyképű, frigid picsa vagyok, pedig még meztelenül se láttak, csak éppen megmondom nekik a nagy büdös igazságot: csináltasd meg a fogad, édes szívem, vagy mosd meg egy randi előtt. Esetleg vegyél tiszta inget, és nem elég, ha magadra borítod a DM-es parfümödet. Az nem helyettesíti a fürdést. Csak látnátok, hogy kimered a szemük, hiszen az élet császárainak eddig senki nem mondta meg, hogy nem tökéletes. A feleség vagy élettárs, esetleg az eddigi barátnő tűrte a fenti állapotot, én nem fogom. Nem elég egy képen jól kinézni! Ha meg elég, akkor majd nyomtatok nekik párat magamról.
Sok emberrel találkoztam már. Sokan hitték, hogy ha kis hazugsággal indul egy kapcsolat, akkor nem lehet belőle nagyobb, mert a kicsi elsikkad valahogy. Nem lehet. Ha valaki kövér, legyen kövér, ha sovány, akkor az. Csak vállalja fel, és akkor nem kerül kellemetlen helyzetbe.
Azt hiszitek, folyton ezen lovagolok, de gondoljatok csak bele: hányszor megkapjuk mi, nők, hogy elhízunk, nem figyelünk magunkra, merünk öregedni! Épp itt az ideje, hogy megértsük, ez nem baj, és ha valakinek nem tetszik, ne nézzen ránk. Hazudni viszont nem szabad. Nekünk, csajoknak sem. Lehetünk huszonévesen tehenek, de akkor ne akarjunk őzeknek látszani. Később sem. Ha több van rajtunk, mint kellene, akkor vagy fogadjuk el, mert nem tudunk rajta változtatni, vagy tegyünk meg mindent, hogy mégiscsak elfogyjon rólunk a zsír. Kábítani a másikat nem érdemes. Úgyis kiderül.
Most azt kérded, van-e pasim? Jelenleg nincs, de csak azért, mert nem akarom. Azért nem, mert azt várom, hogy olyannal találkozzak, aki önmagát adja. Nem kell mozisztár, azzal se lenne minden fényes, viszont olyan kell, aki nem kezdi azzal, hogy mennyi pénze van, milyen kocsija, és most jött haza a Maldív-szigetekről. Barnának barna, de ez édeskevés a boldogsághoz.
Amikor az őszinteségről papolunk, akkor ez is része a képnek, nemcsak a korunk. Legtöbben nehezen kezelik a nyíltságomat és az odamondogatásom. Ezért mit se ér a szőke hajam, a sportos testem, de nem bánom. Inkább várok, minthogy megalkudjak.
Nem fogok vaddisznót tologatni a pénzéért. Nincs igazam? Nem értem, miért nem értik ezt meg sokan? Megalkudni könnyebb? Igen? Akkor csak tegyétek, nők, csajok, én kivárok, és úgy leszek boldog, ahogy nekem jó!
Kép forrása: Pinterest
