Ígértem egy folytatást. Íme:
Az esküvők azért jók, mert azokon mindig történik valami. Hogy valaki hány, nem újdonság. Ha valaki kétszer, már az sem, de ha lehányja a menyasszonyt szállító kocsit, na az már valami. Szerencsére nem a virágokra, csak az oldalát tisztelte meg az egyik rokon, aki már délután erősen illuminált állapotban érkezett.
De erről a menyasszony és az örömanya nem tud, mert az utolsó perceket élvezik ki a fodrásznál. Van az a pillanat, amikor azt érzik, hogy mindjárt itt a vég, de aztán megnyugszanak.
Mi is így voltunk ezzel, mert még enni is kellene, meg inni is egy amolyan anya-lánya búcsúköszöntőt, elvégre utoljára vagyunk így egymásnak, pontosabban nekem van utoljára hajadon lányom.
A menyasszony hajkölteménye csodás, időnk kevés, kezdődik a rohanás. Reggeli smink le, esküvői fel. Közben a menyasszony cigizne egyet, ezért szusszanunk pár másodpercet. A macska ezalatt beoson, mert neki mindig rossz helyen kell lennie, és elkezdi finoman cibálni a menyasszonyi ruha alját, ami a szekrényen lóg. Kedvesen pofozgatja a tüllt, én meg nem merek ráordítani, mert ha megijed, beleakad a karma. Ezért finoman mögé lopózom, elkapom és kipenderítem. Az állatvédők meg ezt olvasva azonnal nekifognak egy vudu baba készítésnek kedves személyemről.
A szertartás pontosan olyan, amilyent szeretnénk: bájos, kedves, és sírós. Mindenki sír, csak az a fránya vőlegény nem, pedig a szóltam neki, hogy adok szemcseppet is, ha kell, csak tegyen már úgy, mert az ara túl sok Tik-Tok videót nézett, amely tele volt bőgős vőlegényekkel. De ő tartja magát.
Az izgága fotós csakhogy a csilláron nem lóg, de rekordot dönthetne a kattintgatás számával. Nem tudom elhinni, hogy jó képeket csinál, ezért gyanúsan méregetem.
A vacsora és torta is egészen fantasztikus lenne, ha az ember lánya nem találkozna folyton a volt férjével, aki történetesen a lánya apja. És az a férfi, aki addig sem volt szórakoztató, azóta sem lett az. Bízott benne, hogy a barátnője leköti majd a fölös energiáit, de nem így van.
Őszintén szánja a nőt, akinek a volt férje jut.
A finoman bepiált örömapa az idő múlásával persze politizálni kezd, és nem nyugszik. Szeretné kiugratni a nyulat a bokorból, és erre a lánya esküvőjét érzi a legjobb alkalomnak. Közben szól a zene, megy a tánc, a két család nehezen oldódik, hiszen nem ismeri egymást. Mindenki próbálja nem mustrálni a másikat, hiszen nem illik, de azért a női ruha vizsgálgatás, méregetés nem maradhat el.
Már nem számítanak a kilók, a második töltött hús után, a rántott sajtot nem is említve, tökéletesen mindegy, mekkora az ember hasa. Mondjuk, a pálinka is segít a problémák mellőzésében. Érdekes, hogy az alkohol mennyi gondot el tud űzni… Csak kár, hogy pokoli fejfájás kíséri…
Éjfél körül, amikor az örömapa kinosztalgiázta magát, és észrevétlenül kellemetlenségek sorozatát hozta a nőre, aki őt elkísérte, kioktatásba kezd, persze nem rossz szándékkal, csak úgy atyáskodva.
Elmondja, hogy nem ért engem, miért nincs valaki mellettem, hiszen párosan szép az élet, meg nem jó egyedül megöregedni. Kis híján felkacagok… Várom, mi jöhet még… És akkor jön a legjobb tanács, hogy okosabb legyek ezután: lejjebb kell adni. Nem kell olyan magasan tenni a lécet.
Ekkor már kibuggyan belőlem a röhögés. Meg is kérdem, hogy ő, mint szakember, akinek nincs gondja a párcserélgetéssel, mit javasol. Hümmög.
Az töprengek csendesen, hogyan lehet lejjebb adni: pl. elmegyek egy randira. Unom, fáraszt, nem tetszik a pasi, de azt mondom, nem baj, jó lesz, mert lejjebb kell adtam?
Mindegy… Velem van a baj, nem tudom értékelni ezeket a „bölcs” tanácsokat esküvő idején…
Ahogy telik az idő, újfent magába száll az örömanya is és elgondolkodik a fájó kérdések során, hová tűnt pár évtized, amelyre alig emlékszik? És persze az jár a fejében, milyen szörnyű, hogy öregszünk, de legfőképp mindenki más, ő nem annyira.
Közben szól a zene, ragyog a szerelmespár, és végül mindenki belenyugszik a megváltoztathatatlanba: az idő kibabrál az emberrel. De nyerni nem lehet ellene. Marad a tánc, a nevetés és az alkohol, ahogy ez egy rendes esküvőn lenni szokott. Hála az istennek! Adieu gondok, kilók, évek, jöhet a mulatás!
fotó: Pinterest