Alma hosszan nézett a férfi után. Nem volt maradéktalanul elragadtatva tőle, de rokonszenvesnek találta. Maga sem tudta, miért nem gondol rá hálával, hiszen rendesebb, mint az összes férfi együttvéve, akiket ismert. Talán ez lehetett a baj. Nem hitt neki....
– Máskor is bántotta, vagy ez most miattam van? – kérdezte Tom.
– Nem szeretnék róla beszélni, nem baj? – nézett Alma keserű mosollyal megmentőjére.
– Miért nem? Idegen vagyok, azért? Vagy soha nem beszél róla senkinek?
– Az ilyesmit nehéz megosztani.
–...
A piskóta, ha nem is lett tökéletes, azért nem kellett kidobni. Kicsit mintha összeesett volna, ahogy Alma gondolta, de nem zavart senkit.
Jó vele, jó mellette, ez zakatolt az agyában. Viszont ez kevés a boldogsághoz. Nem tud róla semmit, alig...
Alma két hétig szinte robotként tett-vett. A kert egyre szebb lett, bár a kánikula nem volt segítségére. Szívesen ültetett volna virágokat, de a hőség nem engedte. Ezért a ház belsejével kezdett törődni. Úgy döntött, kifesti a konyhát, talán a...
Ez a szerelem olyan volt, amiről első pillanatban tudni lehetett, hogy nem múlik el nyomtalanul. Az igazi szerelmek puha lábnyomokat hagynak az ember szívében, de az ösvény, amelyek gyalogoltak, nem vezetett a végtelenbe. Hogy is vezethetett volna, hiszen semmi...
Alma torkában a rémülettől akkora gombóc keletkezett, hogy hirtelen nem kapott levegőt. Megállt, kétrét görnyedt és lihegett. Istenem, csak ezt ne, rimánkodott hangtalanul.
Amikor felnézett, látta, hogy Tom szinte eltűnt a sötét éjszakában. Összeszedte magát és futni kezdett. Ahogy közeledett,...
Sokáig feküdt tompán és üresen. Bámulta a plafont, aztán lecsukta a szemét és próbált nem gondolni semmire. De minél jobban igyekezett, annál kevésbé sikerült neki. És ebben a lelkileg lepusztult, kiégett állapotban, amelybe került, hirtelen eszébe jutott valami. Lassan...
Amikor Alma magához tért, nem sejtette, mennyi idő telhetett el. Hozzávetőleg se érzett semmit a világból. Órák vagy csak percek? Azonban egy dolog változatlan volt. Viktor ott volt, mellette ült a kihúzható kanapén, és mosolygott.
– Nocsak, nocsak! – mondta....
Alma úgy nyomta a gázt, hogy figyelmeztetnie kellett magát, hogy a végén még balesetet okoz, vagy ő sérül meg, ha nem higgad le. Olivér mindig is a finomabb lelkű, gyengébb testalkatú fiú volt a családban, nehezen bírta a terhelést,...
Egy macska…Tom. Az egész fura volt, szinte gyerekes, de elpirult, és megrántotta a vállát. Miért ne? Miért ne lehetne úgy egyszer az életben, hogy valaki szereti? Miért lenne különös, hogy van egy férfi, aki figyelmes vele? Abba kell már...
