hétfő, június 9, 2025
Olyan csendesen állt meg a kocsival, mintha attól félne, hogy a nagy zaj elriasztja Tomot, vagy a kertjében fészkelő feketerigót. Pedig az semmitől se félt, kibírta a fűnyíró zaját, a macska alattomos közeledését, sőt a pár hónappal ezelőtti vihart...
Ez a szerelem olyan volt, amiről első pillanatban tudni lehetett, hogy nem múlik el nyomtalanul. Az igazi szerelmek puha lábnyomokat hagynak az ember szívében, de az ösvény, amelyek gyalogoltak, nem vezetett a végtelenbe. Hogy is vezethetett volna, hiszen semmi...
Megint nyár lett, ugyanolyan meleg, mint két évvel azelőtt, hogy Alma élete gyökeresen megváltozott. Hogy ez a huszonnégy hónap maga volt-e a Paradicsom, sose gondolkodott rajta, mert amikor az ember benne van a jóban, észre sem veszi. Alma pedig...
Benn a házban azonban nem volt nyugalma. Meleg volt, párás, vihar előtti feszültség, vagy csak Alma nem találta a helyét. Egy óra múlva úgy döntött, nem bír megmaradni a spalettákkal ellátott ablakok enyhet nem adó szobáiban, ezért kiosont az...
Alma nem hallotta megállni az Opelt a ház előtt. Azt se, hogy a nevén szólította valaki. Szótlanul kanalazta a lecsót meg a nokedlit. Úgy evett, mint akinek egy hete nem volt falat a szájában. – Van még – mondta halkan...
Alma torkában a rémülettől akkora gombóc keletkezett, hogy hirtelen nem kapott levegőt. Megállt, kétrét görnyedt és lihegett. Istenem, csak ezt ne, rimánkodott hangtalanul. Amikor felnézett, látta, hogy Tom szinte eltűnt a sötét éjszakában. Összeszedte magát és futni kezdett. Ahogy közeledett,...
Amikor végre csend lett, Alma legszívesebben elbőgte volna magát. A gombócot a torkában sehogy se tudta lenyelni, amit az a fájdalom okozott, hogy miatta kárt szenved valaki. Hisz nem csinált semmit. Hogy mit gondol, vagy érez, Viktor nem tudhatta....
Tomot elöntötte a harag. Ez a férfi, ez a nyomorult bántotta Almát. Szóban, tettben, és ő nem tehetett semmit. De most, most nem hagyja, ha addig él is. Alma egészen lemaradt, nem hallotta a lépteit, mire Viktor közelébe ért....
Alma hosszan nézett a férfi után. Nem volt maradéktalanul elragadtatva tőle, de rokonszenvesnek találta. Maga sem tudta, miért nem gondol rá hálával, hiszen rendesebb, mint az összes férfi együttvéve, akiket ismert. Talán ez lehetett a baj. Nem hitt neki....
Amikor Alma magához tért, nem sejtette, mennyi idő telhetett el. Hozzávetőleg se érzett semmit a világból. Órák vagy csak percek? Azonban egy dolog változatlan volt. Viktor ott volt,  mellette ült a kihúzható kanapén, és mosolygott. – Nocsak, nocsak! – mondta....
- Advertisement -
46,301RajongókTetszik
13,262KövetőKövetés

Legfrissebb