Egy macska…Tom. Az egész fura volt, szinte gyerekes, de elpirult, és megrántotta a vállát. Miért ne? Miért ne lehetne úgy egyszer az életben, hogy valaki szereti? Miért lenne különös, hogy van egy férfi, aki figyelmes vele? Abba kell már...
Olyan csendesen állt meg a kocsival, mintha attól félne, hogy a nagy zaj elriasztja Tomot, vagy a kertjében fészkelő feketerigót. Pedig az semmitől se félt, kibírta a fűnyíró zaját, a macska alattomos közeledését, sőt a pár hónappal ezelőtti vihart...
Tomot elöntötte a harag. Ez a férfi, ez a nyomorult bántotta Almát. Szóban, tettben, és ő nem tehetett semmit. De most, most nem hagyja, ha addig él is. Alma egészen lemaradt, nem hallotta a lépteit, mire Viktor közelébe ért....
Alma torkában a rémülettől akkora gombóc keletkezett, hogy hirtelen nem kapott levegőt. Megállt, kétrét görnyedt és lihegett. Istenem, csak ezt ne, rimánkodott hangtalanul.
Amikor felnézett, látta, hogy Tom szinte eltűnt a sötét éjszakában. Összeszedte magát és futni kezdett. Ahogy közeledett,...
Alma nem hallotta megállni az Opelt a ház előtt. Azt se, hogy a nevén szólította valaki. Szótlanul kanalazta a lecsót meg a nokedlit. Úgy evett, mint akinek egy hete nem volt falat a szájában.
– Van még – mondta halkan...
Alma hosszan nézett a férfi után. Nem volt maradéktalanul elragadtatva tőle, de rokonszenvesnek találta. Maga sem tudta, miért nem gondol rá hálával, hiszen rendesebb, mint az összes férfi együttvéve, akiket ismert. Talán ez lehetett a baj. Nem hitt neki....
Sokáig feküdt tompán és üresen. Bámulta a plafont, aztán lecsukta a szemét és próbált nem gondolni semmire. De minél jobban igyekezett, annál kevésbé sikerült neki. És ebben a lelkileg lepusztult, kiégett állapotban, amelybe került, hirtelen eszébe jutott valami. Lassan...
Ahogy közeledett a falu felé, egyre idegesebb lett. A fájdalom és a feszültség elegye ráült a mellkasára. Érezte, hogy alig kap levegőt. Mit akar ezen a helyen? Miért hitte, hogy ha ide visszamenekül, minden rendben lesz?
Van egy pocsék házassága,...
Amikor végre csend lett, Alma legszívesebben elbőgte volna magát. A gombócot a torkában sehogy se tudta lenyelni, amit az a fájdalom okozott, hogy miatta kárt szenved valaki. Hisz nem csinált semmit. Hogy mit gondol, vagy érez, Viktor nem tudhatta....
Ez a szerelem olyan volt, amiről első pillanatban tudni lehetett, hogy nem múlik el nyomtalanul. Az igazi szerelmek puha lábnyomokat hagynak az ember szívében, de az ösvény, amelyek gyalogoltak, nem vezetett a végtelenbe. Hogy is vezethetett volna, hiszen semmi...
