Medgar Evers 1925-ben született Mississippi állam Decatur városban. Ebben az időben az amerikai Dél szigorú rendszerében a faji szegregáció nem pusztán társadalmi szokás volt, hanem törvényileg szentesített valóság.
A fekete lét kiszolgáltatottságát hamar megtapasztalta. Nem utazhatott busszal az iskolába, mert...
A művészet világa gyakran a csodálat terepe. A tehetség előtt fejet hajtunk, bálványozzuk az énekeseket, színészeket, modelleket, és nem tudunk vagy nem akarunk a reflektorfény mögé látni. Pedig nagyon sok kényelmetlen kérdést vet fel az életük a hatalomról, a...
A férfiakról sokáig azt gondoltuk, hogy mindig erősek és stabilak, és ha nem azok, akkor annak kell lenniük, ez a társadalmi elvárás. A valóság azonban más. A mai férfiak még mindig mélyen magukban hordozzák a szorongásukat, amelyről ritkán beszélnek....
Minden tanár azt gondolja, hogy az ő tantárgya a legfontosabb. Úgy hiszi, hogy az általa közvetített tudás a világ csúcsa. Már ha érdekli a munkája. (Általában kétféle pedagógus létezik: az egyik, aki szívből oktat, és történjék bármi, ő odateszi...
Málta pár éve még egzotikusabb úticélnak hangzott, ma lépten-nyomon odautaznak az emberek. Két óra alatt megteszi a repülő, és már egy másik világban van az ember. Amíg nem jártam ott, gyakran kis Olaszországnak hittem, persze a gyönyörű erkélyeket ismertem,...
Málta valóban érdekes ország. Olykor zöld, máskor sivárnak tűnik. Nem való mindenkinek, ahogy a végtelen tenger látványa sem. Én például jobban szeretem az öblöket, hegyeket, de ettől még a tenger, tenger marad. Még csak március eleje van, de az...
A nagy változások ritkán rúgják ránk az ajtót. Sokkal inkább közelednek óvatosan és sok apró dologból tevődnek össze. Legyen az egy séta, egy jóízű beszélgetés, egy új gondolatsor, amely tervekkel van tele. A tavasz tökéletesen alkalmas arra, hogy néhány...
Az úgy kezdődött, mondjuk egy történet kapcsán, és már ömlik is belőlünk a szó. És tényleg úgy kezdődött, hogy a lányom úgy röpke két éve azt mondta, kiköltöznének Máltára. Ő, a férje és az unokám. Persze hevesen bólogattam, azt...
A nőnap minden évben elhozza ugyanazt a jelenetet: a férfiak virágcsokrokkal állítanak haza, a futószalagokon halmozódnak a tulipánok a Lidl-ből, és a munkahelyeken is megjennek a máskor hiányolt bonbonok vagy virágok. A gesztus kedves, sőt az lenne bármikor, ha...
– A rohadt ribanc.
Carmelita ezt a mondatot hajtogatta angolul és olaszul felváltva. Selma összeroskadva ült a fotelben, egyik kezében teával a másikban egy borostyánszínű itallal; amiről azt sem tudta, micsoda. Mindkettőt Carmelita nyomta a kezébe, mialatt szitkokat szórt Luca...
