Mentegette. Most, itt a semmi közepén állva jött rá, hogy mindig csak mentegette ezt az embert. Egy évvel az első randijuk után kérte meg a kezét, de nem sokkal később meg is csalta őt. Akkor a férfi nagy nehezen...
Tisztán, az évek múlásával furcsamód egyre tisztábban emlékezett arra a nyárra, amikor nagyanyjával Olaszországba utazott.
Ő volt az egyetlen kisfiú a buszon, így a sok idős mama meg papa különleges szeretettel és figyelemmel vette őt körül. A tíznapos utazás sok-sok...
Sosem veszekedtek igazán. Volt időnként néhány sértődős órájuk, de mivel mindkettőnek fájt a hirtelen lecsapó magány és a seb, amely a lelkükön képződött, gyorsan megtalálták a visszautat egymás felé.
Az egyik pszichológus barátjuk firtatta is a dolgot: szerinte nem egészséges,...
Kinyitotta a szekrényt, és jó alaposan végignézte minden ruháját. A legtöbbet szerette, de voltak, amikbe még várta, hogy belefogyjon, és volt egy pár olyan darab is, amit csak hirtelen felindulásból vett meg - azok még azóta is azt várják,...
Feszülten nézett a kávéjába, mintha onnan szeretné kiolvasni a választ. A magyarázatot a történtekre, a vakságára, hogy nem vette észre ezt az egészet.
A kerek asztalka túloldalán ülő nő most hirtelen olyan ridegnek, csalónak és ütnivalónak tűnt, mintha sosem ismerte,...
Csenevész kisgyerek volt, amin persze nem is lehetett csodálkozni. Vacsorára mindig főtt krumpli és zsíros kenyér volt a menü - minden nap ebből lehetett választani, és amelyiket nem választotta, azt kapta meg az öccse.
A gyermekorvos rosszallóan csóválta a...
Már reggel hőség volt, az iroda padlótól plafonig feszülő üvegfalát ráadásul egész délelőtt tűzte a Nap, így kora délutánra már mindenki kissé feszült, és nem kissé izzadt volt. János nem tartotta magát piperkőcnek, de azért párszor kiment a mosdóba,...
- Ti elhiszitek, amit mondott? - kérdezte a cigiszünet végén az egyikük.
- Ki, Miki? Hogy egy kastélyban nőtt fel? Hát hogy hinnénk már el? - torkolta le rögtön a főkolompos a fehér köpenyes tanoncot.
- Valami nem stimmel vele, az...
Összeborzongott, amikor reggel meghallotta a madárcsicsergést. Mindenki más várva-várta a tavaszt, ő meg be sem merte vallani, hogy szereti a telet. Azt az igazi csendes, csontig hatoló, mindent egyszínbe burkoló telet. Ilyenkor tudott csak elcsendesedni ő maga is. Hagyta,...
Diplomájával és irataival a táskájában, lelkesedéssel a szívében, és nyár óta az ujján viselt karikagyűrűjével úgy hatott a kisváros védőnői szolgálatában, mint valami sellő a sziklaszirten: kissé megfáradt kolléganői cinikusan mérték végig eme túlvilági csodát. “Na, majd megszokja a...
