péntek, március 29, 2024
"Bár már holnap lenne, gondolta, és hosszú ideig a plafont nézte, nem sejtve, hogy a másnap sem lesz egészen kedvére való. Szerencsére nem látunk a jövőbe, így Kiara is csak a jelen miatt tudott nyugtalankodni, ami szintén nem volt...
"– Martint baleset érte! Mennem kell! Azzal felkapta a táskáját, lehajolt a lányhoz és egy könnyű csókot lehelt a szájára. – El ne tűnj! Keresni foglak! – mondta neki halkan. És azzal már ott sem volt." A sorozat többi részét itt olvashatod Hirtelen üres maradt...
"– Kiara, ezt hagyd abba! Segíteni akarok. Mondd a címed és pillanatok alatt ott leszek. A lány ledarálta. – Három percnyire vagyok! Rohanok!" A sorozat többi részét itt olvashatod Marco valóban nem késlekedett sokáig. Amikor Kiara ajtót nyitott, látta, hogy arcán őszinte aggodalom...
"A nők végtelenül naivak és ostobák, azt hiszik, az emlékek olyan erősek és jók, ahogy a fejükben élnek. Ám ott élnek a rosszak is, és a kövér, örökösen csúfolt Lórinak ebből bőven volt a szívében. Bűnhődjenek azok, akik bántották. Kiara...
"– Lóri? - kérdezte óvatosan. – Igen, a papagáj! - kiáltott fel hangosan a fiú. - Akkor még megismersz… – Persze, hiszen egész alsóban mellettem ültél. Igaz, akkor kicsit másképp néztél ki. – Jóval kövérebb voltam és hajam is volt… - vigyorgott...
"Kiara Marco arcát fürkészte. Nem akarta megkérdezni tőle, vajon ki volt ez a nő. Ahhoz még túl friss volt az ismeretség, hogy ennyire nyíltan kíváncsiskodjon." A sorozat többi részét itt olvashatod – Nem ismerem ezt a nőt - mondta a férfi....
"–  Kiara, kapaszkodj meg, egy fantasztikus helyre kalauzollak. – Állok elébe! – kacagott a lány. Jöjjön, aminek jönnie kell, tette hozzá magában. Csak a szerelem ne!" A sorozat többi részét itt olvashatod Marco remek idegenvezetőnek bizonyult. Miközben vezetett, jobbra, balra rámutatott egy-egy villára,...
"– Kiasszony, isten hozta minálunk! – nyújtotta a kezét a világ legdögösebb pasija. A lány keze nem remegett, viszont a lába, enyhén kutyapiszok szaggal átjárva annál inkább." Az előző részeket itt olvashatod Kiara egy halk köszönömöt rebegett, aztán, úgy nyúlt az...
"– Most mit bámulsz? – rivallt rá mérgesen. – Hát nem minden nap fogadunk kutyaszarba lépett vendéget – hangzott a válasz. Ahogy az enyhe szellő meglebbentette kócos fürtjeit, még dögösebbnek tűnt.  Kiara elfintorodott: csak neki lehet ilyen balszerencséje. Még hogy a...
Kiara szerette volna világgá kiáltani, hogy boldog! Igaz, hogy ezen a napfényes májusi napon erre senki sem volt kíváncsi, de nem bánta. Olyan könnyű volt szíve-lelke, mint az utóbbi években talán egyszer sem. Ahogy végig sétált a Corso Garibaldin...
- Advertisement -
46,301RajongókTetszik
13,262KövetőKövetés

Legfrissebb