A lassan eltűnő napsugarak fényében, abban a csendben, amelyben csak a zsír sercenését lehet hallani, tudom, hogy eljött az időm. Nincs más lehetőségem, mint saját kezembe venni a sorsom. Róza miközben dúdolgat, sorban töri fel a tojásokat. A hagyma...
– Muszáj innod pár kortyot! – mondja. – És hozok csokit is, az mindig segít. Felpattan mellőlem, én kábán fekszem tovább és teljesen biztos vagyok benne, hogy elment az eszem, amikor azt képzeltem, megcsókolt. Hogy tenné, hiszen nem független,...
Monsieur Pierre kortalan. Lehet, hogy ötven éves, de az is lehet, hogy hetven, nem tudom megítélni. Őszes haja csak picivel hosszabb a kelleténél, és ettől pontosan úgy néz ki, ahogy a sztereotípiákban a festők. A francia festők. Ha a...
– Ha nyugton maradsz, nem bántalak – mondja a reszelős hangú férfi. Egy pillanatra úgy tűnik, mintha hallottam volna ezt a hangot, de oldalról nem látom az arcát, amit a fejébe húzott kapucnija szinte teljes egészében eltakar.
Az sorozat többi...
– Igen – válaszolom óvatosan. Nem vagyok benne biztos, hogy meg kell-e mondanom, de aztán elhessegetem a félelmem. Napok óta elnyomom a rettegésem, máson sem jár az eszem, csakhogy kiben bízhatok meg…Ez nem szűnik meg azáltal, hogy a rendőrségen...
Egy csapdába léptem. A vas összezáródott a bokámon és iszonyatos fájdalommal tartja. A húsomba vág, és mozdulni sem bírok. A patakokban folyik a vér a sebek mentén, nem hittem, hogy van ilyen erős fájdalom a világon. Ahogy fekszem a...
Az egész olyan gyorsan játszódott le, hogy fel se fogtam, mi történt. Csak a lövés hangja döbbentett meg. Soha életben nem hallottam még valódi lövést. Más, mint a filmeken. Főleg egy szobában. Csak annyit láttam, hogy a kapucnis a...
Másnap reggel olyan frissen kelek, mintha a tegnap gondjai éjszaka eltűntek volna pusztán egy alvással.
Az sorozat többi részét itt olvashatod
A nagyi elém tol két szelet pirítóst meg egy kis teát, és meglepődik, milyen jó étvággyal falom be.
Azon gondolkodom közben,...
Alig lépek párat, amikor észreveszem, hogy nem múlt el a veszély, az a valaki, aki követett, nem adta fel, csak megvárta, hogy egyedül maradjak. Már bánom, hogy nem mondtam semmit Mirkónak. Bánom, hogy ostoba női szeszélyből úgy hittem, meg...
– Ugyan mi változtatná meg az én életem? – kérdem önmagam számára is ismeretlen bátorsággal a hangomban. – Kicsoda maga, aki nem tud rólam semmit, de ilyesmit állít?
Az sorozat többi részét itt olvashatod
– Tudom, hogy az élete a kezemben...
