– Nonono – mondja Bence méltatlankodva. – Ma még szeretnék két lábon hazaérni!
Az sorozat többi részét itt olvashatod
– Bocsánat, elgondolkodtam – hebegem, pedig dehogy gondolkodtam én el, inkább elvarázsolódtam azonnal, abban a pillanatban, mint minden nő, aki tudja, hogy...
Alig lépek párat, amikor észreveszem, hogy nem múlt el a veszély, az a valaki, aki követett, nem adta fel, csak megvárta, hogy egyedül maradjak. Már bánom, hogy nem mondtam semmit Mirkónak. Bánom, hogy ostoba női szeszélyből úgy hittem, meg...
Az járt a fejemben, vajon miért hittem el azonnal mindent? Mi van, ha a csöves átvert vagy rosszul látta a dolgokat? Már mindegy, nem gondolkodtam józanul. A városból kivezető úton nem volt nagy a forgalom, épp csak a szokásos,...
Nem tudom, meddig alszom, vagy lebegek a két világ között. Talán órák múlnak el, de az is lehet, hogy napok. Amikor egy-egy pillanatra magamhoz térek, mindig a lábamra téved a pillantásom: a kötés tiszta. Valószínűleg cserélik. Pontosabban az a...
Egy csapdába léptem. A vas összezáródott a bokámon és iszonyatos fájdalommal tartja. A húsomba vág, és mozdulni sem bírok. A patakokban folyik a vér a sebek mentén, nem hittem, hogy van ilyen erős fájdalom a világon. Ahogy fekszem a...
Monsieur Pierre kortalan. Lehet, hogy ötven éves, de az is lehet, hogy hetven, nem tudom megítélni. Őszes haja csak picivel hosszabb a kelleténél, és ettől pontosan úgy néz ki, ahogy a sztereotípiákban a festők. A francia festők. Ha a...
Ahogy elfáradva ballagok hazafelé, érzem, hogy jólesően sajog a lábam. A szívem nem annyira kellemesen, mert a nagy ábrándozásban nem értem, hogyhogy nem merült fel bennem, hogy a szép fekete lány Mirkó menyasszonya lehet. Hát ki más? Valószínűleg az...
– Egyszer volt, hol nem volt – kezdi a mama pontosan úgy, mint gyerekkoromban. – Volt egyszer egy szeleburdi lány, aki azt hitte, az övé a világ. Szép volt a maga nemében, nem kimagasló szépség, de hosszú fekete haja...
Azt mondhatnám, életem legjobb éve telt el a mama halála óta, de ez nem igaz. Nem lehet egy év csodálatos, ha elveszítjük, akit szeretünk. Mégse múlt el nap, hogy ne gondoltam volna a boldogságra, és a vele járó szomorúságra...
Miközben én épp Mirkó lakása felé tartok tele ellentmondásos érzésekkel, nem sejtem, hogy a nagyi, aki mondhatnám úgy, hogy felnevelt, gondoskodott rólam fél életemben, rosszul lesz. Régóta nincs jól, de az orvos mindig azt sorolja, hogy rendbe fog jönni,...
