"Testét átjárta az izgalom. Alig várta, hogy becsukódjon mögöttük az ajtó, és eltűnhessenek a világ szeme elől. Nem volt már fontos sem a nyakék, sem a biztonság. Egy férfi és egy nő lettek csak, akikben fellobbant a vágy."
A sorozat...
"– Rémeket látsz! Egy jóképű férfi kiszemelt magának! Talán még feleségül is vesz!
– Túl sok buta könyvet olvasol.
– Azért erre nem vennék mérget.
A két lány egy ideig még sutyorgott, de aztán a sok munka nem hagyta őket ábrándozni.
Odett újra...
Egy év múlva
Odett sokkal jobban élvezte a házasságot, mintsem valaha is gondolta volna. Nyolc hónapos jegyesség után november elején került sor az esküvőjükre. Óbudán egy szolid kis vendéglőben gyűlt össze a család, vagy fél család, igazán nem lehetett ezt...
"– Bármi is történt, nem ok arra, hogy szép szemeit kisírja – mondta kedvesen. – Jöjjön, visszaviszem, de útközben elmondja, ki bántotta meg. Rendben?"
A sorozat többi részét itt olvashatod
Csak annyit mesélt el, amennyit szükségesnek tartott, hogy elkerülje az udvariatlanság látszatát. Péter...
Odett későn ébredt, mint minden nap. Pontosan tudta, hogy nem ér be a bankba, amiből baj lesz. Beteget jelenteni nem akart, mert kis pénzecskéje így sem volt elég semmire. Alig tudott annyit megtakarítani, hogy jó szívvel adjon az anyjának....
Valami volt a levegőben, ami már napok óta zavarta. Úgy érezte, új idők szele kezd fújni, és ez az új szél, most nem jó változást hoz magával.
Mégsem akart ijedt öregasszonynak tűnni, ezért erőltetetten elmosolyodott, és csak ennyit mondott:
– Talán...
"Amikor kinyitotta a bérház méretes fakapuját, rossz érzés kerítette a hatalmába. Kázmér bácsi nem ült a helyén, pedig beszélni szeretett volna vele. Alig bírt már szívdobogásával, mert a rossz sejtés percről percre jobban eluralkodott rajta. Szedte a lábát a...
Átölelte a lányt és mindketten hallgattak. Az asszony a régi, csinos férfira gondolt, aki fél falu szívét elcsavarta, Odett meg arra az emberre, aki apró falovakat farigcsált neki kiskorában. Mintha ez egy másik életben lett volna.
Aztán kibújva anyja karjai...
– Ma este megpróbálok bejutni a lakásba – közölte Odett váratlanul. – Elvégre megbíztak ezzel. Legyen ott bármi is, én teljesítem egy haldokló kívánságát.
– Bátor vagy! – jelentette ki Emília ragyogó arccal. – Mindenesetre légy óvatos, mert ki tudja, nem akarna-e még valaki...
"Ahogy lassan mindenki elköszönt, Odett kikísérte Miklóst. Odabújt hozzá és erős karjai között csak egy dolog járt eszében: remélte, hogy ő sokkal jobban választ, mint az anyja. De erre senki nem adhatta meg a választ előre.
A nap már lenyugodott...
