"Ahogy lassan mindenki elköszönt, Odett kikísérte Miklóst. Odabújt hozzá és erős karjai között csak egy dolog járt eszében: remélte, hogy ő sokkal jobban választ, mint az anyja. De erre senki nem adhatta meg a választ előre.
A nap már lenyugodott...
Átölelte a lányt és mindketten hallgattak. Az asszony a régi, csinos férfira gondolt, aki fél falu szívét elcsavarta, Odett meg arra az emberre, aki apró falovakat farigcsált neki kiskorában. Mintha ez egy másik életben lett volna.
Aztán kibújva anyja karjai...
Egy év múlva
Odett sokkal jobban élvezte a házasságot, mintsem valaha is gondolta volna. Nyolc hónapos jegyesség után november elején került sor az esküvőjükre. Óbudán egy szolid kis vendéglőben gyűlt össze a család, vagy fél család, igazán nem lehetett ezt...
"Amikor kinyitotta a bérház méretes fakapuját, rossz érzés kerítette a hatalmába. Kázmér bácsi nem ült a helyén, pedig beszélni szeretett volna vele. Alig bírt már szívdobogásával, mert a rossz sejtés percről percre jobban eluralkodott rajta. Szedte a lábát a...
"– Édesanyám tudna ebben segíteni.
– Rendben! Menjünk is azonnal. Szólok a társamnak, hogy kísérjen el bennünket. A nyakéket is el kell juttatnunk a tulajdonosához. Nem hiszem, hogy hálátlan lesz.
– Mehetünk?
Odett bólintott és csillogó szemmel karolt újra Miklósba, aki csodálkozva...
Odett későn ébredt, mint minden nap. Pontosan tudta, hogy nem ér be a bankba, amiből baj lesz. Beteget jelenteni nem akart, mert kis pénzecskéje így sem volt elég semmire. Alig tudott annyit megtakarítani, hogy jó szívvel adjon az anyjának....
"A nyomozás nem vezetett semmire, kár volt a kulcsos akcióért. Elkeseredetten, sajgó lábbal zárta be az ajtót, és már csak abban reménykedett, hogy a kulcs visszacsempészése sem okoz bonyodalmat. A kotnyeles lány a nagy igyekezetben nem vette észre, hogy...
"– Bármi is történt, nem ok arra, hogy szép szemeit kisírja – mondta kedvesen. – Jöjjön, visszaviszem, de útközben elmondja, ki bántotta meg. Rendben?"
A sorozat többi részét itt olvashatod
Csak annyit mesélt el, amennyit szükségesnek tartott, hogy elkerülje az udvariatlanság látszatát. Péter...
– Azt hiszem, kérek még egy kávét, és utána kérem, mondjon el mindent részletesen. Volt már részem pár ilyen ügyben, de még soha találkoztam ilyen csinos szemtanúval.
– Ne hozzon zavarba! Inkább figyeljen! – mondta szigorúan Odett. – Közben játékosan nevetett a...
Odett az összes papírt az ékszerrel együtt a komód alsó fiókjába süllyesztette és néhány párnahuzattal letakarta. Eldöntötte, anyját egyelőre nem avatja be, gyenge a szíve, minek idegeskedne feleslegesen. Kibontotta hosszú, lágy hullámos haját, és hagyta, hogy szétterüljön a párnán,...
