szombat, május 18, 2024
Sokáig úgy gondoltam, nem nagy dolog a halál. Voltunk, elmegyünk, ennyi. Naponta lehet halott macskákat látni az út szélén, pusztulnak a csirkék a hátsó udvarban és mégsem történik semmi. Persze azzal is tisztában voltam, hogy emberek is meghalnak, mert...
Sosem veszekedtek igazán. Volt időnként néhány sértődős órájuk, de mivel mindkettőnek fájt a hirtelen lecsapó magány és a seb, amely a lelkükön képződött, gyorsan megtalálták a visszautat egymás felé.  Az egyik pszichológus barátjuk firtatta is a dolgot: szerinte nem egészséges,...
A biztonsági öv csattanása után felvette a napszemüveget, majd a visszapillantó tükörbe nézve először csekkolta, hogy rúzsos-e a foga, majd, hogy a hátsó ülés kis utasa is rendben van-e. Az ablakra ragasztott hercegnős árnyékoló pont annyit ért, mint amennyibe...
Szerette az őszt. Még így is, hogy nem volt valami jó idő… szemerkélt az eső, a szapora léptű emberek pedig fázósan bújtak a kabátjuk ölelésébe. Az iskolások a trolihoz igyekeztek, mások fehér papírpohárból gőzölgő forró kávét szorongatva fordultak be...
Ahogy megbillent a csatornafedél és zuhanni kezdett, István csak egy dologra gondolt. A kutyára, amit pillanatokkal előbb tett le az öléből. Már melege volt tőle, és azt akarta, hogy a kiskutya menjen már odébb egy kicsit. De az folyton...
A baj ott kezdődött, amikor nem tudta megérteni, hogy aki elment, nem jön vissza soha. Nem jöhet. Ő mégse hitte el, mert megígérték egymásnak. Igaz, hogy volt annak vagy ötven éve is, talán több, és még ostoba fiatalok voltak,...
– Szerinted összeházasodjunk? – kérdezte az öreg. – Miért, szerinted ne? – kérdezett vissza élesen az öregasszony. – Nem tudom. Az lenne a helyes… – Mitől félsz? – Attól, hogy kinevetnek! Az asszony felsóhajtott. Hetvenhat éves volt, csúnya és ráncos. Ott ült vele szemben...
A vasaló forró gőze újra és újra arcul csapta, amint a férfi ingét vasalta. Nem bánta, sőt, hagyta, hogy ilyenkor új irányba terelődjenek múltban révedező gondolatai. A szexen agyalt éppen. Jó volt vele lenni. Pontosabban: ő volt az első...
– Akkor utazunk? – kérdezte szinte sikítva Noémi. – Mi az, hogy! De nem ám három napra, hanem tízre! A szállás ingyen van! – mondta mosolyogva Liza. – El se hiszem, hogy ezt kitaláltuk! Legyen ez a mi ajándékunk egymásnak! –...
– Nem költözöm hozzátok, fiam és kész! Zárjuk már le ezt a meddő vitát! – De anya… Nálunk van hely, nagy a lakás, ott a park is, hidd el, nem unatkoznál. – Nem lehet, miért nem fogod fel? Máté felsóhajtott. Makacs anyja...
- Advertisement -
46,301RajongókTetszik
13,262KövetőKövetés

Legfrissebb